Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)

Kun László: Politikai harcok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1956. november 18.-december 11. között

zömmel a pártvezetés második—harmadik vonalából kerültek ki, idő kellett ahhoz, hogy megismerkedjenek munkaterületükkel. Mindehhez kapcsolódott, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottságával is lazák voltak a kapcsolatok, s a Népszabadságban megjelenő cikkek egy része ideológiailag meglehetősen zavaros volt. A helyi vezetés helyzete tehát rendkívül nehéz volt. E tényezők együttesen tették érthetővé, hogy a párt - mint politikai szervezet — az első periódusban látszólag másodrendű szerepet játszott. November közepére azonban némiképp változott a helyzet. A korábbiakban sok kommunistára demoralizálólag hatott, hogy november 4-ét követően nem szólították őket fegyverbe. Értetlenül álltak szemben az eseményekkel, úgy érezték, hogy a vezetés nem bízik bennük, nem mer rájuk támaszkodni. E helyzetnek azonban nem politikai, hanem katonai okai voltak: a szovjet katonai vezetés a magyarok, különösen pedig a civilek kikapcsolását kérte a harcokból, mivel nem tudhatták, hogy ki a barát, ki az ellenség.4 A kommunisták felfegyverzése, pontosabban a karhatalom megalakítása november kö­zepén kapott nagyobb lendületet. A Forradalmi Munkás-Paraszt Bizottság megbízásából november 11-én Grósz Károly felkereste Münnich Ferencet, a fegyveres erők miniszterét és engedélyt kért forradalmi karhatalom szervezésére. Az engedély birtokában a november 13—15-i zavargásokat követően nagy lendülettel folytatták a forradalmi karhatalom szervezését, november 20-án pedig hivatalosan is megalakult a Tizeshonvéd Rendfenntartó Zászlóalj.5 A kommunista karhatalom megalakulása mellett enyhítette a helyzetet, hogy a negyedik megyei munkástanács első intézkedései nyomán némiképp csökkent az a nyomás, mely politikai és termelésszervezési kérdésekben a megyei vezetésre nehezedett. E két tényező hatása azonnal jelentkezett a pártvezetés munkájában is. November 20-án újjászervezték az MSZMP megyei Ideiglenes Intézőbizottságát. A testület négytagú elnökséget választott. Az elnök Csege Géza, az elnökség tagjai pedig Grósz Károly, Földvári és Magyar Béla lettek.6 A párt ideológiai és politikai pozícióinak kiépítését nehezítette, hogy hiányzott egy a helyzet átfogó elemzését adó helyi politikai állásfoglalás.7 Ezt a hiányt pótolta „Az MSZMP (megyei) Ideiglenes Intézőbizottságának nyilatkozata a politikai helyzetről és feladatainkról” című program, melyet november 20-a körül dolgoztak ki.8 A meglehe­tősen terjedelmes helyzetelemzés nagyon világosan tükrözte a megyei pártvezetés politikai nézeteinek pillanatnyi állapotát, ugyanakkor azonban egészében konstruktív kibonta­kozási lehetőségeket vázolt fel. A nyilatkozat bevezető része elemezte az ellenforradalom kirobbanásának okait. A helyzetből következően nem tudott sem átfogó, sem pedig helyes választ adni a kérdésre. Az ellenforradalom alapvető okának a Rákosi-Gerő-klikk káros politikáját jelölte meg. „A nép igényeit, vágyait, nemzeti érzéseit, lehetőségeinket figyelmen kívül hagyó gazdasági, szociális és kulturális politikája a nép jogos haragját váltotta ki, ez az elégedetlenség Budapesten és néhány más helyen fegyveres felkeléshez vezetett.” — s a népmozgalomba fegyveres ellenforradalmi erők kapcsolódtak be. (Ez a megállapítás egy alapvető tévedést tartalmazott: a fegyveres felkelés ugyanis nem a hibák kijavítását célzó népmozgalom folytatása volt, hanem annak tagadását jelentette.) Ez az alapállásbeli tévedés visszatükröződött a program azon részében is, mely a megyében lezajlott események jellegét kísérelte meg tisztázni. A megyében lejátszódott eseményekre vonatkozóan a programnak két kardinális tétele volt. Egyrészről megállapította, hogy „megyénk dolgozó népe 1956. október 25-én jogos és igazságos célkitűzésekért indult harcba. Ez az egész népet átfogó nagy harc ered­ményeket is hozott, mindenekelőtt azt, hogy elsöpörte a Rákosi-Gerő-klikk népellenes uralmát. Máris teljesült a nép sok, jogos gazdasági és politikai követelése. Olyan kormány 16 Levéltári Évkönyv IV 241

Next

/
Thumbnails
Contents