Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Kun László: Politikai harcok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1956. november 18.-december 11. között
POLITIKAI HARCOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN 1956. NOVEMBER 18.-DECEMBER 11. KÖZÖTT* KUN LÁSZLÓ November közepére a közel egy hónapig tartó politikai sztrájk, a közrend és a közbiztonság teljes hiánya, a permanens politikai válságok súlyos helyzetet eredményeztek a megyében, s a lakosság — különösen a városi népesség — helyzete mind nehezebbé vált. A legkomolyabb gondok a közellátás terén jelentkeztek. Súlyos hiány keletkezett az olyan alapvető cikkekben, mint az élesztő és a só — melyek nélkül a sütőipar munkája lehetetlen volt. A termelés és a szállítások akadozása mellett a készletek gyorsan apadtak, annál is inkább, mivel a politikai helyzetre és a mind fenyegetőbbé váló inflációra reagálva vásárlási láz ütötte fel a fejét. A miskolci boltok előtt didergő embersorok álltak, a szórványosan érkező szállítmányok pillanatok alatt elfogytak, s a szó szoros értelmében kifosztották az üzleteket a pénzüktől bármi áron szabadulni akaró vásárlók. A szabadpiacon 10 forintba került egy kiló só, 8—10 forintba egy tojás, 5—6 forint volt egy liter tej. Mind gyakrabban fordult elő, hogy a felháborodott vásárlók összetörték a feketézők áruit.1 Noha a különféle szervek önkéntes ármaximálásra szólították fel a parasztságot, a zöldségfélék ára az 1955-ös szinthez képest 200—600 százalékkal volt magasabb, számos raktározható cikkből pedig a piaci kínálat a nullával volt egyenlő.2 Az élelmiszeripar termelése — bár az élelmiszeripari üzemek nem vettek részt a sztrájkban — jelentősen lecsökkent. A kiskereskedelem áruforgalma novemberben a napi szokásos eladási forgalmat több mint 50 százalékkal meghaladta. (A miskolci Állami Áruház készpénzforgalma pl. az 1955. novemberi napi 0,53 millió forinttal szemben 1956 novemberében 1,3 millió forint volt.) E helyzet eredményeképpen a kereskedelmi vállalatok raktárkészletei gyakorlatilag kimerültek.3 Akadozott a lakosság tüzelőellátása is, pedig a téli tüzelő beszerzése éppen azokra a napokra esett, amikor a bányák nem, vagy alig termeltek. Fegyveres bandák garázdálkodtak a megye városainak utcáin és a falvakban, börtönökből kiszabadult köztörvényes bűnözők, megnőtt a betörések, a lopások száma, s *A tanulmány részlet a szerző „Az 1956-os ellenforradalom és a konszolidáció Borsod-Abaúj-Zemplén megyében” c. monográfiájából. A téma történeti előzményeihez lásd a szerző következő tanulmányait: „Az 1956-os ellenforradalom előzményeinek néhány történeti kérdése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében”, A Nehézipari Műszaki Egyetem Közleményei — Társadalomtudományok 24. kötet Miskolc, 1979. 165-255. p. „Az 1956-os ellenforradalom kibontakozása, a proletárdiktatúra helyi szerveinek felszámolása Miskolcon és Borsod megyében” (Borsodi Levéltári Évkönyv I. Miskolc, 1977. 233-280. p.) „A területi és üzemi munkástanácsok az 1956-os ellenforradalom második szakaszában” (Borsodi Levéltári Évkönyv II. Miskolc, 1979. 217-259. p.) „Az 1956-os ellenforradalmat követő konszolidáció kibontakozásának első hetei Borsod megyében” Borsodi Levéltári Évkönyv III. k. Miskolc, 1980. 239-280. o. 239
