Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)

Csizmadia Andor: Urbárium és közigazgatás a feudális kori Apátfalván

ollyan, melyben a szegénységnek boldogulása és könnyebbsége is foglaltatik (mint a ma­lom gáttyának Conservatiojában s más rendkívül való dolgokban) ezeken felül is szolgá- lattyokat szabadosán megkívánhassa” (11. pont). Végül nem marad el az üdvös intés sem: „Tartozván azzal a Parasztság, hogy saját Földes Urát s annak Tiszteit meg tisztellye, meg becsüllye minden engedelmességgel, tisztelettel és becsülettel visellyék magokat mind Földes Urakhoz, mind annak Tisztei­hez, egyéb aránt példás büntetéseket el fogják venni”.112 Az Urbáriumot Borsod vármegye március 4-én tartott közgyűlésén már meg is erősítette.11 3 Az urbárium hozatalával párhuzamosan folyt a felkelt jobbágyok pere. A per vite­lére utal Barkóczy püspök március 1-én kelt egyik levele is, aki a Miskolcon az úrbéri ügyekben és jobbágyok elítélése érdekében tevékenykedő Gustininak újabb utasításokat adott a per eldöntésével kapcsolatban is: „Az ügyet hosszadalmas halogatások nélkül kellene elintézni, Ítéletet hozni és végre­hajtani és ez által feleslegessé tennénk bármit is, ami bárhonnan bekövetkeznék — inti Gustinit a királyi vagy helytartótanácsi közbelépéstől óvakodó püspök. - Azután, hogy az a három fő vezető, ha Miskolcon vannak, bíróság elé állíttassanak, teljesen könnyűnek vélem, amennyiben a n. Magistratus hatalmával és különösen a királyi kegyes meghatalma­zással megerősítve a tanácsot és általa a városi tizedeseket azoknak elfogására komolyan kötelezze és ami a készségek növelésére igen alkalmas lenne, az elfogóknak valami jutal­mat ígérne. Nem kétlem, hogy bárki is a lázongó parasztok érdekében akár a közhatalmat, akár a maga hasznát megvesse. ... A felsőbb hatóság miatt való folyamodásért nem kell őket zavarni, különben a királyi védők beszélnének. Hogy azonban más büntetendő cselekmények miatt, amennyiben azokat elkövették, ne Ítéltessenek meg és ne büntessék meg őket, ahogy maga a királyi kegyes megbízás is fenntartja, nem tudom, bárki által is hogy lehetne ezt elmellőzni. Különösen akkor, mikor régi arcátlanságaikat új vakmerősé­gekkel növelik, a nemes Magistrátusnak merészelnek diktálni, amelyeknek megtartásával az ő ügyüket felülvizsgálja és nyilván az uradalmat az általuk pusztán állított és semmikép sem bizonyított terheknek visszavonására kényszerítse. Ebből magából a nemes Ma­gisztrátus tudja meg, hogyan kell velük bánni, akik már megfékezve is magát a közhatal­mat olyan kevéssé tisztelik.” A másik levél a következő napon, március 2-án követte az elsőt. Az elfogottak ítéletét sikerült közben kisürgetni, amiről Gustini jelentést tehetett. Erre válaszolta Barkóczy: „Ami a vakmerő jobbágyokkal szemben hozandó ítélet minőségét illeti, nincs mit mondjak. Amit az ügy megvizsgálásával a nemes Magistratus méltányosnak és igazsá­gosnak tartott, azt nem kétlem, meg is állapítja. Remélem azonban, hogy nagyon szem előtt fogja tartani a közbéke szerzésének szeretetét és Ítéletét úgy fogja alkalmazni, hogy annak üdvös félelmétől áthatott más jobbágyok nem merészeljenek rövid időn belül elkö­vetni uraikkal szemben, amit ezek most a szemináriummal szemben megpróbáltak. Nagy gonddal és törekvéssel azon kell lenni, hogy a nemes hatóságnak nem jelentéktelen ösz­tönzésére lehet a küszöbön álló országgyűlés, amelyen az apátfalviaknak vakmerő és veszélyes mozgalmait az országgyűlés elé vive abból aztán nem alaptalanul következtetem, hogy már most az egész országba annyira elterjedt az ő hírük, hogy majdnem minden futártól a különböző helyekről hallok és róluk nagytekintélyű emberektől igen súlyos kifejezéseket kapok. Mivel tehát maga az alispán úr az országgyűlésen részt fog venni, remélem, hogy ő is jelen lévén, az ügyet úgy fogja intézni és befejezni törekszik, hogy magának és a hatóságnak tiszteletet és dicsőséget, nem pedig valami gyalázatot okozzon”.114 29

Next

/
Thumbnails
Contents