Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Madarász György: A termelőszövetkezeti mozgalom helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az 1956-os ellenforradalomtól a konszolidáció befejezéséig
A kedvező hatású intézkedések nyomán az egyéniek bizalma megerősödött a párt- és állami vezetés iránt, elfogadták és támogatták a politikai célkitűzéseket. Noha többen közülük a pártba is beléptek, a párt tekintélye — politikájának következtében — jóval nagyobb volt körükben, mint szervezeti befolyása. A kedvező termelési és értékesítési lehetőségek mellett az erőszakos termelőszövetkezeti szervezés megszűnésével biztonságban érezték magukat. A termelőszövetkezetekkel szemben nagy többségüknél semmilyen ellenséges magatartás nem volt tapasztalható , sőt egy részük közvetlen termelési kapcsolatba is lépett velük. A közös gazdaságok esetenként gépekkel, fogatokkal, de anyagiakkal is kisegítették az egyéni gazdálkodókat.54 Ez a kapcsolat közelebb vitte őket a termelőszövetkezethez, a nagyüzemi gazdaság fölényének spontán vagy tudatos progagálása volt. A párt- és állami szervek tevékenysége ellentmondásosan bontakozott ki az egyéniek között. A községi vezetők jó része attól félve, hogy a korábbi időszak hibáiba esik, nem foglalkozott kellően az egyéni parasztok problémáinak megoldásával. A szövetkezeti szervezés idején az önkéntességet spontaneitásként értelmezve távol maradt az agitációs munkától. Másik részük viszont kezdettől a számszerű fejlesztésre törekedve, minden gazdasági és politikai feltétel nélkül szervezte a szövetkezeteket, jóváhagyva formális működésüket. Ezek a módszerek a megyei párt- és állami vezetés gyakorlatában az agrárpolitikai tézisek megjelenése után erősödtek meg, de számottevő eredményre nem vezettek, sőt a parasztság többsége megmakacsolta magát, elzárkózott a belépés elől. Külön kell szólnunk a kétlakiakról. Az ellenforradalom előtti hibás agrárpolitika, valamint az iparfejlesztéssel járó mobilitás következtében sok ipari munkás és alkalmazott rendelkezett kisebb-nagyobb földterülettel. Az ellenforradalom után a termelőszövetkezetekből kilépett kisparasztok egy része is — földjét megtartva — az iparban keresett munkát. 1957-ben számuk a földvásárlási lehetőség nem mezőgazdasági dolgozókra való kiterjesztésével is gyarapodott. A megye gazdaságszerkezetéből adódóan a kétlakiság az ipari járásokra volt elsősorban jellemző. Részletes adatok hiányában számukat csak hozzávetőlegesen tudjuk meghatározni: a gazdasággal rendelkezőknek csaknem a felére tehető. Legnagyobb számban az ózdi járásban voltak, ahol a mezőgazdasági keresőknek több mint a dupláját tették ki. Az általuk használt földterület nagysága átlagosan 3,6 kh volt.ss Megyei szinten a kétlakiak zöme 1—3 kh-as birtokon gazdálkodott. Fő kereseti forrásuk az ipar vagy a bányászat volt. A két helyről nyert jövedelem nagysága jóval meghaladta mind az egyéniekét, mind a termelőszövetkezeti tagokét. 1958 végén az ózdi járásban egy termelőszövetkezeti tag havi jövedelme 666 Ft volt, míg a gyárban 1652, a bányában 1916 Ft volt a havi átlagbér.56 Az anyagi biztonság következtében a földet kevesebb intenzitással művelték, befektetéseik elmaradtak az önálló földművesekétől. Számukra tehát alapvetően jövedelemkiegészítőként volt fontos a föld megtartása és művelése. Ugyanakkor a fuvarozási lehetőségek és az általuk termelt áruk (zöldség, gyümölcs) nagy piaci kereslete következtében magasabb jövedelemre tettek szert, mint az a birtoknagyság gazdasági adottságaiból következett volna. Helyzetük a kistulajdonosi szemléletet erősítette a kétlakiakban, ami a föld egyéni tulajdonban való megtartására ösztönzött. Ez a szemléletmód, ha nem is tudatosan, de szembeállította őket a termelőszövetkezeti mozgalommal. Ugyanakkor a földdel rendelkező ipari munkások körül az üzemekben is feszültségek alakultak ki, magasabb jövedelmük és a mezőgazdasági munkacsúcsok idején rendszertelenül végzett üzemi munkájuk miatt.57 Ennek az lett a következménye, hogy ellentétben a megyei párt- bizottság elképzeléseivel az átszervezés nem az ipari járásokban — a munkásosztály tudatos politikai hatására — ért el átütő sikereket, hanem az ipari körzetektől távol eső 297
