Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Kun László: Politikai harcok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1956. november 18.-december 11. között
Az időnyerés érdekében elfogadták az egyes tanácsi vezetők leváltását, a következő megszorításokkal: 1. A leváltásokat a tanácstörvény alapján kell végrehajtani. (Tehát csak a tanács hívhatja vissza saját vezetőit, a munkástanács nem.) 2. Az elmozdított tanácsi dolgozók mindaddig megkapják illetményüket, amíg elbocsátásukat a járási tanács felül nem vizsgálja. 3. A megüresedett állásokat a továbbiakban nem lehet betölteni, csak abban az esetben, ha a vb-elnököt és a titkárt is leváltották. Ezzel egyidőben hangsúlyozták, hogy a „Munkástanács megválasztása nem jelenti azt, hogy a vb megszűnt és a munkástanács átvegye helyette a község vezetését. A munkástanácsok, mint társadalmi szervek segítik, ellenőrzik a végrehajtó bizottságok munkáját, őrködnek a rend és közbiztonság megtartása felett.. . ezen segítő feladatukat társadalmi munkában látják el, díjazásban nem részesülnek.”4 2 A törvényes tanácsok helyreállítása természetszerűleg együtt járt a tanácsok és a munkástanácsok között kibontakozó politikai harccal. Amint a megyei lap írta „több helyen előfordul, hogy a munkástanács akarja gyakorolni az államhatalmi szerv funkcióit. Nem ismerve a törvényes rendelkezéseket, intézkedik egyik-másik kérdésben. Egyes községekben sokat vitatkoznak azon, hogy mely a fontosabb szerv, a munkástanács, vagy pedig a községi tanács.”43 A hatásköri viszálykodás mellett megindult a munkástanácsok elnökeinek benyomulása a leváltott tanácselnökök helyére. Ongán pl. 1956. november 25-én szabályos választásokat tartottak, melyen a község mintegy 1600 lakosából 1200-an szavaztak, s leváltották a vb elnökét, titkárát, helyükbe pedig a munkástanács tisztségviselőit választották meg.44 Komjátiban november 29-én a tanács vb-titkára ismertette a községi tanács ülésén a vb-elnökkel szemben felmerült kifogásokat, melyek alapján a vb elnökét visszahívták, s a tanácstagok közül is törölték.4 5 Nagybarcán a vb-titkára, aki előzőleg a munkástanács elnöke volt, a leváltott vb-elnök helyére került, s a munkástanács pedig új elnököt választott november 26-án.46 A tanácsvezetők eltávolítása azonban a megyei vezetés minden igyekezete ellenére nemcsak törvénytelen, hanem antidemokratikus módon is történt. Ennek bizonyítására vizsgáljuk meg a sátoraljaújhelyi járás helyzetét. A járási tanács megbízott vezetője, Hantos Hegyi Imrétől és Német Imrétől azt az utasítást kapta, hogy a legsürgetőbb feladat a leváltott tanácsvezetők helyzetének tisztázása, s annak vizsgálata, hogy okkal mozdí- tották-e el őket. Ezt követően végigjárta a község falvait, a tanácsházára a munkástanács javaslatára behívatott 20—30 embert, és „megvizsgálták” a tanácsvezetők leváltásának körülményeit. Felsőbereckiben 20—30 fő jelenlétében tárgyalták a tanácselnök leváltását, mivel „kiskirálykodó volt, szorította a parasztságot az adófizetési kötelezettségek teljesítésére.” A helyszínre érkező tanácselnök kifejtette, hogy kommunistaüldözés folyik. Erről vitába bocsátkozott Hantossal, aki javasolta neki, hogy mondjon le, mire a tanácselnök benyújtotta lemondását, s néhány nap múlva elbocsátották. Ugyanezen a napon vizsgálták a bodrogfalvi tanácselnök helyzetét, aki ellen a legkomolyabb vád az volt, hogy az FMSZ-ügyintéző MDP-be való felvételét „megakadályozta”. A tanácselnök meghallgatása nélkül másnap írásos értesítést kapott, hogy a lakosság megvonta a bizalmát tőle. A semlyéni tanácselnök ügyét telefonon intézték el: Hantos javasolta neki, hogy mondjon le, mivel a munkástanács elnökét választották meg tanácselnöknek. Cigándon, amikor a községben Hantosék megjelentek „olyan hangulat volt, hogy a hivatalsegéd kivételével mindenkit le akartak váltani.” Végül ez volt a járás egyetlen községe, ahol nem váltottak le senkit. Ez egy eset kivételével azonban általában 20—30 ember jelenlétében „hivatalosan” is leváltották a bodrogfalvi, vajdácskái, felsőbereczki, lácacsékei, nyíri, 251
