Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Kun László: Politikai harcok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1956. november 18.-december 11. között
— Szocializmust akarnak, de a szocializmust a nemzeti sajátosságoknak megfelelően, szolgai másolás nélkül akarják építeni, úgy, „hogy annak gyümölcseit a ma élő emberek is élvezhessék.” — A népi hatalom alapjának a munkás-paraszt szövetséget tekintik. — Független, szabad és szuverén Magyarországot akarnak „amely a teljes egyenjogúság és kölcsönös be nem avatkozás alapján szoros barátságban és egyetértésben a többi szocialista országgal, halad a szocializmus útján”. — Kössön a kormány megállapodást a Szovjetunió és a Varsói Szerződés országainak kormányaival, hogy a rend helyreállítása után a szovjet csapatokat kivonják. — Békés együttműködést akarnak minden országgal, függetlenül azok társadalmi rendszerétől, a békés egymás mellett élés öt alapelve szerint. — A közélet következetes demokratizálását akarják, rendet, nyugalmat, szocialista törvényességet. „Érvényt kell szerezni annak az Alkotmányban biztosított törvénynek, hogy az országgyűlés tagjait valóban titkos és demokratikus úton válasszák.” — Harcolnak minden olyan kísérlet ellen, amely a Rákosi—Gerő-klikk káros módszereit kívánná visszaállítani az újjászervezett pártban. Ezért egyetértenek azzal, hogy „mindazokat a vezetőket, akik embertelenül bántak a néppel, elszakadtak a dolgozóktól... leváltsák és visszaküldjék eredeti foglalkozásukba” — ugyanakkor fellépnek a teljes őrségváltás jelszava ellen. — Törvényesen újjá kell választani a tanácsokat, hogy „azok valóban népi hatalmi szervek legyenek”. — Gondoskodjon a kormány a „most lezajlott népmozgalom” során elesettek hozzátartozóiról. — A szocializmus építését nem tartják egy párt privilégiumának, együtt kívánnak működni minden — a szocializmus talaján álló más pártok tagjaival. A program harmadik fejezete a gazdasági, szociális és kulturális kérdésekkel foglalkozott. Vázolta, hogy az ország 19 megyéje közül Borsod a lakáshelyzetet illetően a 18., a falvak villamosításában a 19., az egy tanteremre jutó tanulólétszám alapján 15., az egészségügyi ellátottság terén 11. Miskolc pedig a moziellátottságtól eltekintve minden lényeges mutató terén az utolsó helyet foglalja el az ország öt nagyvárosa között. A program szociális, kulturális és gazdasági kérdésekkel foglalkozó része — a kormány segítségével — ezen a helyzeten kívánt változtatni, javítani akarta a fizetéseket, az alacsony nyugdíjasok helyzetét, felvázolt egy reális — a korábbi törvénysértéseket jóvátevő — agrár- és értelmiségi politikát. A befejező fejezet a párt helyzetét és feladatait elemezte. Megállapította, hogy „Pártunk történetének legnehezebb szakaszát éli át, ezért a helyzet megköveteli, hogy összefogjuk a párt minden erejét, mert csak így tudjuk megvédeni a dolgozó nép hatalmát. Pártunk elvi alapjai változatlanok, a marxizmus-leninizmus megvalósításáért küzdünk, megvédjük a népi demokrácia államát és annak alapját a szocializmust.” Ennek érdekében: — Olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, mely megfelel népünk érdekeinek — Nem lehet még egyszer államvédelmisták szuronyaira támaszkodó önkényuralmat teremteni — Mélységesen elítélik a személyi kultuszt — A szocialista demokrácia keretei között folyó türelmes vita hívei — Biztosítani kell a párton belüli demokráciát, meg kell akadályozni, hogy egyének és kisebb csoportok diktatúrát gyakoroljanak a pártban — A párton belül egészséges, pártszerű vitákra van szükség. 16* 243
