Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)

Nemesik Pál: Adatok a borsodnádasdi munkásság betelepedéséhez, munkamegosztásához és migrációjához, 1864-1909

1. táblázat

A nádasdi munkásság származási helye (1851-1894) Magyarhonos munkások

S.sz.

Megye (község)

A munkások száma

1

Abaúj

3

2

Árva

1

3

Budapest

2

4

Borsod (ebből Nádasd 132, Balaton 75)

274

5

Csanád

1

6

Gömör

68

7

Heves (ebből Bekölcze 46)

73

8

Hont

1

9

Krassó-Szörény

5

10

Liptó

3

11

Nógrád

6

12

Nyitra

1

13

Szépés

11

14

Udvarhely

1

15

Zemplén

4

16

Zólyom

16

17

Egyéb megye

16

Magyarhonos összesen

486

Külhonos munkások

S.sz.

Ország

A munkások száma

1

Ausztria

2

2

Csehország

7

3

Galícia

6

4

Krajna (Laibach)

1

5

Morvaország

5

6

Németország

1

7

Poroszország

9

8

Steiermark

1

9

Szilézia

2

Külhonos összesen

34

Külhonos és magyarhonos összesen

520

Annak is konkrét okai voltak, hogy a betelepülő munkásság másik jelentős hányada, 233 fő melyik magyarországi megyéből származott. Az ország egyenlőtlen gazdasági és társadalmi fejlettségi szintje volt ennek a meghatározója. Ebből a számból a 67 Borsod megyei, és a Bekölczén kívüli 27 Heves megyei származású munkás letelepedését a földrajzi, területi közelség orientálhatta Nádasdra. A többi 16 megyéből és városból származó munkás Nádasdra településének az okát a Monarchián belül, a magyarországi területek gazdasági fejletlenségében, az agrárproletár szinten megrekedt tömegek időleges, vagy állandósult munkanélküliségében kell keresnünk.

Csak egy adott üzem konkrét munkásságának vizsgálata nyújthat meggyőző adatokat arra nézve, hogy miképpen érvényesült az általánosítható megfogalmazásban rejlő törvényszerűség, jelen esetben a társadalmi osztályok átrétegeződése. Egy bizonyos: a Ná151