Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)

Mondy Miklós: Zemplén megye székházának és levéltárának építéstörténete

felépült Szabolcs megyei székház is 19 évig épült teljesen azonos méretekben a zemplénivel.2 A két épület azonosságáról későbbiekben még szólok.

Az épület tényleges megkezdéséig hosszú előkészületi munkák történtek. Sok följegyzést találtam az 1757. évtől.

Az 1757. évi október hó 11-i közgyűlés határozatot fogadott el arról, hogy Sátoraljaújhely mezőváros földesurát Trautsohn herceget kérik meg az építési telek biztosítására, erre utal a herceg levele, amelyben az alábbiakat írta: „ . . . Köszönettel vettem a megyének levelét, amely az 1757. évi október 11-érőli közgyűlésből származik, hogy én Ujhely városában a megye használatára új helyet engedélyezzek .. .”3

Tehát új telekről és építkezésről csak az 1757-es évben van szó, még 1758-ban is az előkészületekről beszélnek és Pintér Fülöp, hercegi megbízott a telekhelyet jelöli ki. Ugyanez év februárjában kelt a herceg levele Bécsből a telek pontos kijelölésére.4 A levél időpontja február vége lehet, hiszen a Dőry Ferenc főispán elnöklete alatt tartott megyei közgyűlés Szirmay Tamás aljegyző és Szirmay László alispán aláírásával készült kérelem, melynek időpontja február 9. volt s a hercegi válaszlevél erre érkezett. A német nyelvű levél hiteles másolata megtalálható arról, hogy Trautsohn János Vilmos herceg „ ... Zu erbauung des Komitats-Hauses Fond ...” a város központjában levő telkét a megyének adományozta.5

Az adományozott telek azonban az építkezéshez kevésnek bizonyult, ezért megvásárolta a vármegye a szomszédos Kéry család telkét is.6

A Nyomárkay család levéltárából Dongó Gyárfás Géza közölt egy latin nyelvű verset a megyeháza épitéséről, amelyből kiderül, hogy Mária Terézia és Ferenc császár uralkodásának idején Jobbaházi Dőry Ferenc tette le az alapkövet a Trautsohn herceg által adományozott belsőségen 1761-ben.7 A fordításhoz írt megjegyzésben Dongó tévedett, amikor azt írta, hogy az épület már elkészült, hiszen a latin szövegben ez olvasható: „ .. . Hic posuit fumam pro ratione petram ...” vagy a 12. sorban ,,... Accedunt.” — hozzájárulnak — nem úgy mint a fordításban hozzájárultak. A vers végén „ .. . Haec stuctura perennis erit...” ál, ami szintén a jövőt jelzi nem mint befejezett tényt.8 A Zemplén megye levéltárában őrzött, átalam rendezett „Acta Historica” iratai is még 1763—1765—1767. években is a folyamatos építkezésről beszélnek. Bőséges adat, elszámolási, számadási feljegyzés található az 1763. évről a pénztári és számadási iratokban. A melléképületek felállítása, az anyagok és eszközök vásárlása, munkások bérének kifizetése mind-mind megtalálható.9 Wiczmándy alispán és a megye „fundáló” mesterének Ursulin Dominic-nek neve is gyakran szerepel, mint akik az építkezés fő irányítói voltak.

Az épület tervezője Sylvester Aprilis olasz építész volt, aki a Nagykállóban felépült Szabolcs megyei székházat is tervezte és több magánépületet is készített ebben az időben a vidéken. A két megyeháza méreteiben, elrendezésében, díszítőelemeiben azonos, ezt az azonosságot bizonyítja Koroknay Gyula elemző és összehasonlító tanulmánya.10 Talán csak a zempléni megyeháza diszterme különbözik, reprezentatívabb az előbbinél.

A székház 1767-ben tető alá került, de az építkezések, pótlások, simítások tovább folytak, így például az utcáról még nem volt kapu. Az épület véglegesen használatba 1768. évre került. Szobáiban elhelyezést nyertek a megyei hivatalok főhivatalnokok szobái, irodái: főispáni, alispáni, vármegyei fő- és aljegyző, főorvos stb.

Az épület emeleti északi szárnyának öt termében kapott elhelyezést a megye közkincse, a levéltár is. A főispán 1772-ben utasítást kapott, hogy a kijelölt helyiségekbe bútorokat, irattartó polcokat, rostélyos ablakokat, vasajtókat szereztessen. 1774-ben az alispán felrakatta a két levéltári vasajtót és az ablakokra a vastáblákat, beszerezte az iratszekrények és polcok számára a száraz tölgyfa deszkákat. Az asztalos elkészítette az iratszekrények és polcok tervrajzát, a megyegyűlés pedig megszavazta a lakatosok és asztalosok munkadíját, 650 forintot.11 102