Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Mondy Miklós: Zemplén megye székházának és levéltárának építéstörténete
ZEMPLÉN MEGYE SZÉKHÁZÁNAK ÉS LEVÉLTÁRÁNAK ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE MONDY MIKLÓS Jelen tanulmány összefoglaló szándékkal szeretné a Zemplén megye székházának és a benne elhelyezett levéltárának építéstörténeti adatait közreadni. A közelmúltban állították helyre az eredeti tervek szerint Sátoraljaújhely város egyik legszebb műemlékét, a barokk stílusú Megyeházát. Két évszázad viharát megélt épületben, termeiben, folyosóin nagy egyéniségek fordultak meg, hoztak helyi, megyei, néha országos jelentőségű határozatokat, döntéseket. Itt, a megyei közgyűléseken tett felszólalásaival indult Kossuth Lajos közéleti pályája, ide figyelt a reformkori Magyar- ország vigyázó szeme, ahol a régi és új, haladó eszmék olyan szikrázóan csaptak össze, hogy a szikrákból lángot, tüzet lehetett éleszteni és ez a tűz, fény máig hat. A történeti Zemplén megye, mint közigazgatási egység működéséig minden nagyobb esemény akár politikai, akár társadalmi volt, itt zajlott le. Levéltára pedig gazdag iratanyagát és szép berendezését, bútorzatát tekintve a legszebb megyei levéltárak egyike. A tanulmány több, korábban megjelent közleményben előfordult apróbb tévedést korrigál, módosít, helyreigazít, teszi ezt a legújabb levéltári kutatások eredménye alapján. Időrendben közli a tényszerű adatokat és segit megismerni e nagymúltú épület és intézményei életét, működését felépültétől napjainkig. A levéltárban őrzött írásos dokumentumok, az építészet tárgyi adatai és a szakirodalom segítségével készült ez az összegezés. A 18. század első felében indult el országosan az a kezdeményezés, hogy többféle rendeltetés céljából megyeházakat építtessenek, lehetőleg központi fekvésű megyei nagyobb településen, városban. A felépítendő megyeháza rendeltetése mindenütt elsősorban az volt, hogy a megyék nemessége közgyűlésekre vagy kisgyűlésekre tudjon összejönni és a megye legféltettebb kincsét, a levéltárát legyen hol állandóan és biztonságosan őrizni. Zemplén megye is a Helytartó Tanácsnak 1752. évi sürgető leiratára elhatározta, hogy Sátoraljaújhelyen mint a megye leginkább központi fekvésű mezővárosában felépítteti székházát. Korábban a megye Felső-Zemplén mezővárosaiban Sztropkón, Homonnán, Mezőlaborcon, Gálszécsen, Tőketerebesen tartott fenn ideiglenes úgynevezett „megyei házakat”, de a hegyaljai mezővárosokban főleg Tállyán, Sárospatakon, Tokajban, Mádon, Tolcsván és Sátoraljaújhelyben szintén alkalmi épületekben gyakran volt megyegyűlés. A megyeháza építésének kezdő idejére több ellentmondó adatot találtam. Dongó Gyárfás Géza szerint az épület 1753. és 1766. között épült.1 A megyeháza homlokzatán található műemléki emléktáblán 1754. évszám áll, amely feltehetően az építés kezdetét jelzi, befejezésének idejét nem is közli, pedig egy ilyen nagy középület akkor sem készülhetett el egy év alatt, bizonyság, hogy a Nagykállón 101
