Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Kun László: A szocialista konszolidáció első hetei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 1956. november 4-19
Az első csoportot azok a területi munkástanácsok alkották, melyek várakozó álláspontra helyezkedtek, s a november 4-ét követő napokban tartózkodtak mind a kormány elleni, mind pedig a kormány melletti állásfoglalástól. Mindez természetesen nem valamiféle politikai semlegességet jelentett, hanem abból fakadt, hogy a kormány mellett nem akartak, a kormánnyal szemben pedig nem mertek állást foglalni. Az e csoportba tartozó testületek működése november 4-ét követően néhány héten keresztül szünetelt. A második csoportot azok a munkástanácsok alkották, melyek minden fenntartás nélkül elfogadták és elismerték a Kádár-kormányt, s átalakultak Forradalmi Munkás- Paraszt Bizottságokká. E csoportba tartozott a kisközségi munkástanácsok nagyobb része. A Sárospataki Nemzeti Bizottság november 12-i ülésén az elnök ismertette a Munkás-Paraszt Bizottság tanácsok működésére vonatkozó körlevelét s megállapította, hogy „nagyobbrészben az abban megjelöltek Sárospatakon már végre lettek hajtva. A községben a legteljesebb rend és fegyelem uralkodik, az őszi mezőgazdasági munkák elvégeztettek. A rendőrség újjászervezése biztosítva van. A rendelet értelmében javasolja, hogy a végrehajtó hatalmat a községi tanács végrehajtó bizottságának a tanács adja át és javasolja, hogy ... a vb-elnököt a tanács állítsa munkába.” Ezt követően bejelentette, hogy mind ő, mind pedig a nemzetőrség vezetője eredeti foglalkozásukhoz térnek vissza. A testület 18/1956 nb számú határozatával „A Bizottság nevét Sárospataki Forradalmi Munkás-Paraszt Bizottság névben állapítja meg.” köszönetét fejezte ki elnökének eddigi működéséért, és egyhangú szavazattal visszahelyezte a tanács vb-elnökét hivatalába, „azzal, hogy ezután a népre támaszkodva vezessen.”51 A vilyvitányi községi munkástanács november 12-én tartotta első november 4-ét követő ülését. A jegyzőkönyv szerint: „ . . . a munkástanács elnöke ismerteti az ülés előtt a megyei ideiglenes Munkás-Paraszt Forradalmi Bizottság 6/1956. sz. utasítását. A fenti utasítás értelmében annak megtárgyalása után a Munkástanács elismeri a Kádár Kormányt ... és átalakul Munkás-Paraszt Forradalmi Bizottsággá A továbbiakban az elnök ismerteti a fenti számú utasítás főbb pontjait, majd pedig annak végrehajtását beszélik meg.”52 Komjátiban a vb titkára előadta, hogy „az újabb forradalmi események következtében az ország kormányzását a munkás paraszt érdekeket képviselő, a forradalmi vívmányok megőrzését és a szociális fejlődést biztosító Kádár kormány vette át. A kormányzati irányelveknek megfelelően az eddigi munkástanácsokat Munkás-Paraszt Forradalmi Bizottságokká kell átalakítani. Ezért a munkástanácsnak tagjait és szervezetét felül kell vizsgálni és újból kell alakulnia... Vita után egyhangúlag a következő határozatot hozták: a jelenlévők a Kádár Kormányt elismerik és Komjáti község Forradalmi Munkás-Paraszt Bizottságát megalakítják.”53 A községi munkástanácsok harmadik csoportja elismerte ugyan a kormányt, de különféle fenntartásoknak, aggodalmaknak adott hangot. E fenntartások két csoportba oszthatók: kisebbik részük politikai természetű volt, nagyobbik részük viszont az eltávolított tanácsvezetők visszahelyezésével volt kapcsolatos. A zemplénagárdi munkástanács november 12-i ülésén foglalkozott a megyei Forradalmi Munkás-Paraszt Bizottság körlevelével. A testület egyetértett a körlevélben foglaltakkal, „hiányolja azonban, hogy a Kádár kormány folyó hó 12-én elhangzott programjában (feltehetőleg Kádár János 11-i rádióbeszéde ez. KL.) nem foglalkozott részletesen az állam és az egyház jövőbeni viszonyával, illetve a szabad vallásgyakorlással, nem szögezte le határozottan, hogy a jövőben miként fogja irányítani a mezőgazdaság szocialista átszervezését és hogyan kívánja felszámolni az eddig elkövetett hibákat. A helyi munkás paraszt bizottság hitet tett a szocialista demokrácia és a forradalom eddigi 251
