Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Kun László: A szocialista konszolidáció első hetei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 1956. november 4-19
A SZOCIALISTA KONSZOLIDÁCIÓ ELSŐ HETEI BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN* 1956. november 4—19. KUN LÁSZLÓ Október 23—november 4. között a nagy lendülettel kibontakozott ellenforradalmi támadás látványos sikereket ért el, már-már veszni látszott a munkásosztály hatalma és a szocializmus. Ha azonban e tizenkét nap bonyolult folyamatait a lényegre, az alapvető vonásokra figyelve vizsgáljuk, ahhoz a felismeréshez jutunk el, hogy az ellenforradalmi támadás sikereinek oka nem is annyira különböző árnyalatú jobboldali politikai csoportok effektiv erejében rejlett - bár ez sem elhanyagolható tényező — hanem a forradalmi erők forradalmi vezetésének hiányából fakadt. A határozott, egyértelmű forradalmi vezetés hiánya eredményezte, hogy a revizionista csoportok, a belső és külső reakció — hamis és hazug jelszavakkal leplezve tulajdonképpeni céljait — tömegeket tudott mozgósítani. Nagy Imre nem véletlenül szorgalmazta a szovjet- és kommunistaellenes nemzeti egységet. A politikai polarizáció ugyanis nemcsak a jobbszárnyon belül, hanem a forradalmi erők, a balszárny és a jobbszárny között is megindult november első napjaiban. A november 1—3. között mindinkább szemmel láthatóvá és programatikussá vált polgári fordulat kettős politikai reakciót eredményezett. Egyrészről mind több ember számára vált aggasztóvá az események viharos ütemű jobbratolódása. Ha az események jellegének felismerése még nem is jelentkezett világosan, a „hová vezet mindez? ” kérdése tömeges méretekben megfogalmazódott, nemcsak a párttagok, hanem a munkások, a parasztok, sőt egyes értelmiségi csoportok előtt általában véve is. A polgári fordulat másik politikai reakciója a pártvezetés és a párttagság forradalmi és revizionista csoportjainak szervezeti szakítása volt, melynek eredményeképpen november 1-től formálódó új forradalmi központ Kádár János vezetésével november 3-án megalakította a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormányt. A Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány november 4-i keltezésű felhívásában a kormány megalakításának szükségességét indokolva hangsúlyozta, hogy a Nagylmre- kormányon belül nem nyílott lehetőség a szocialista vívmányokat, a munkás-paraszt hatalmat fenyegető ellenforradalmi veszély elleni fellépésre, és nem lehetett tovább nézni „ . .. tétlenül, a cselekvésre képtelenné vált kormány tagjaiként, hogy a demokrácia leple alatt ellenforradalmi terroristák és banditák állati módon gyilkolják le legjobb *A téma szerző által publikált előzményei: Az 1956-os ellenforradalom előzményeinek néhány történeti kérdése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. NME Közleményei V. sorozat 24. kötet. 4 füzet Miskolc, 1979. 165—255 old.: Az 1956-os ellenforradalom támadásának kibontakozása, a proletár- diktatúra helyi szerveinek felszámolása Borsodban. Borsodi Levéltári Évkönyv I. kötet 233—280; Területi és üzemi munkástanácsok az 1956-os ellenforradalom második szakaszában Borsodi Levéltári Évkönyv II. kötet 217-259. 239
