Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Lénárt Béla: A Hejőcsabai Cement- és Mészmű története, 1890-1976
A 21 évig működő üzem végigküzdötte egy mindenkori új gyár létesítéséből eredő és az akkori gazdasági vezetés hibáiból adódó nehézségeket, de alapvetően megfelelt az elvárásoknak. E két évtized alatt új bányákat nyitottak, korszerű mészégetőt építettek, rekonstrukciót hajtottak végre, s megszüntették a régen korszerűtlenné váló MÁK-telepeket A technikai fejlődés mellett igen lényeges, hogy kb. 1000 fős munkásgárda és korszerű vezetés alakult ki, s vállalt aktív szerepet a feladatok megvalósításában. 4. A házgyári technológia gyors térhódításával a HCM alacsony szilárdságú cementje korszerűtlen termékké vált. így, alapos gazdasági megfontolás után, 1971—75 között teljesen új gyár épült a régi helyén. Ez az évi 1,6 millió t/év kapacitású üzem ma Magyar- ország legkorszerűbb cementgyára. Az eddigi termelési mutatók alapján megállapítható, hogy a gyár megfelel a várakozásnak, létesítésének célszerűségét és gazdaságosságát azonban hosszú távon csak a jövő igazolhatja majd. Technológiai leírás 1. Osztályozás: _______- Kő tőanyagok: —nem hidraulikus hidraulikus MÉSZ... CEMENT.. 2.Mész előállítása: Több ezer év óta ismert folyamat: CACO3 -» CA0+C02 Gyártása kör- és aknakemencében történik. A Hoffmann-rendszerű körkemencében a kamrák vízszintesen helyezkednek el, az égetés tehát folyamatosan vízszintes irányú. Ezért nem gépesíthető. Az aknakemencében a mészkő felülről lefelé halad, a szembejövő gázok előmelegítik, a tűztérbe érkezett meleg anyag mésszé ég ki. Teljesen automatizálható, modern megoldás. 3. Kohósalak-portlandcement előállítása: Összetétele: mészkő salak agyag = KLINKER + gipszkő = CEMENT pirít A klinker komponenseit kalapácsos törőkön törik, szárítják, majd adagolóasztalon a malmokba juttatják, ahol nyerslisztté őrlik, ezután következik az agyag, mészkő (pirít) pontos arányú összekeverése (homogenizálás), majd az égetés. Az égetés a régi üzemben aknakemencében, jelenleg pedig forgókemencékben történik. A kész klinker ezután a klinkertárolókba kerül. A kohósalakot először szárítani kell, aztán a cementőrlő malmokhoz juttatják, ahol 4—5%-os arányban nyers gipszkővel keverik, majd a megérkező klinkerrel is elegyítik. (Ajelenlegi keverési arány: 76,3% klinker, 20% salak, 3,7% gipszkő = 500-as cement). A cementőrlő malmokban a beérkezett anyagot megfelelő szemnagyságúra őrlik, innen a kész cement a tárolósilókba kerül, ahonnan ömlesztett formában, vagy a csomagolón át zsákolt formában hozzák forgalomba. Az új üzemben a leírt technológiai folyamat teljesen automatizált. 4. Bányatechnológiák: Az első cementgyár idején a nagykőmázsai bányában a robbantással jövesztett követ exkavátorok dömperekbe rakták, melyek az előtörőkbe szállították azt. Itt megfelelő méretűre törték, majd sodronykötélpályán a gyári tárolókba szállították. Az új cementgyár építésekor új technológiát alakítottak ki. Nagy teljesítményű robbantással egyszerre 40—50 000 m3 követ jövesztenek, modem rakodógépek az előtörőkbe szállítják, ahol 120 mm legnagyobb szemcséjűvé törik. A megfelelő szemnagyságú követ azonnal a mészüzemi bunkerba, a meg nem felelőt utántörőbe szállítják, ahol a megfelelő 172
