Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Lénárt Béla: A Hejőcsabai Cement- és Mészmű története, 1890-1976
Az ifjúsági mozgalom 1948 tavaszán Szinai Mihály vezetésével megalakult a mészüzemi SZÍT. Ennek hatására Szihalmi Pál a kőbányában is megszervezte az alapszervezetet. A május elsejei felvonuláson már 40 formaruhába öltözött fiatal bizonyította az ifjúsági mozgalom megindulását. A mozgalmi munka átfogta az üzemi tevékenység minden területét: a termelést elősegítő munkaversenyben való részvétel, kulturális tevékenység (elsősorban népszínművek betanulása, mozgalmi dalok éneklése stb.), társadalmi munka (görömbölyi iskola patronálása, falujárás), politikai tevékenység (szemináriumokon való részvétel, tömegmozgalmak stb.) területeit. A DISZ megalakulása után hamarosan a cementgyári építkezések kerültek a figyelem központjába, a fiatalok DISZ-brigádokba tömörülve a kőbányai, Ül. mésztelepi munka mellett sokat dolgoztak a puzzolánüzem, majd az első HCM építésén is. A társadalmi munka olyan kampányfeladatokat rótt a fiatalságra, mint a terv- és békekölcsönjegyzések, népfrontválasztások, szolidaritási akciók (koreai háború stb.). A kulturális és sporttevékenység változatlanul a legkedveltebb időtöltés közé tartozott. Az ifjúsági mozgalom az 50-es évek elejének sablonjaiból 1957-ben, a KISZ megalakulásával tört ki. Az új célkitűzések és módszerek sokkal jobban aktivizálták az ifjúságot, mint azelőtt. A létszám gyorsan nőtt, ezért 1968-ban csúcsszervezetet hoztak létre. A sokoldalú tevékenység eredményeként ifjúsági szocialista brigádok alakultak, rendszeressé vált az úttörőszervezetekkel való kapcsolat. A társadalmi munka hamarosan a kommunista műszakok keretében folyt. A kulturális munka színvonalát a Gárdonyi Géza Művelődési Házzal teremtett együttműködés emelte. A cementipari napok pedig lehetővé tették, hogy az iparág fiataljai összemérhessék tehetségüket, megismerjék egymás életét, munkáját. A népgazdaságilag legjelentősebb munka az új üzem építésével kezdődött. A fiatalok az első pillanattól sokat fáradoztak az építkezésen. A koordinációt megnehezítette, hogy több tucat kivitelező vállalat ifjúsági brigádja dolgozott Hejőcsabán, s kiszakadva a vállalatuk szerinti illetékes KISZ hatásköréből, nem találták meg az együttműködés gyakorlati lehetőségeit. A beruházás ütemének lemaradása és a fenti tény hatására a KISZ Borsod megyei Bizottsága 1973-ban védnökséget vállalt az építkezés felett, melyet keretszerződésben rögzítettek. A védnökség keretében 29 vállalat 2500 fiatalja vett részt. Operatív bizottság jött létre, ezt Ecsedi László üzemi dolgozó vezette. 12 ifjúsági szocialista brigád alakult, 20 000 óra társadalmi munkát végeztek, de figyelmet fordítottak a fiatalok politikai képzésére, szakmai fejlesztésére, a szabad idő hasznos eltöltésére is. Az építés alatt kitűnő ifjúsági kollektíva alakult ki, a KISZ képviselőit bevonták a gazdasági döntésekbe, javult az érdekvédelmi munka. Az akció tehát beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hozzájárult a nagyberuházás sikeres felépítéséhez. A feladatok az üzembe helyezés után is megmaradtak, bár a jelenben a politikai, kulturális és sporttevékenység is nagy szerepet játszik. A gyár dolgozóinak 43%-a 30 éven aluli, ezért igen fontos, hogy a KISZ üzemi bizottsága és az alapszervezetek minél tartalmasabb programot nyújtsanak tagjaiknak. Három fajta politikai képzés, a társadalmi munka változatos lehetőségei (kommunista műszakok, hulladékgyűjtés, a „Tiszta Miskolcért”, ül. a „Tiszta, szép gyárért” mozgalmak, mezőgazdasági munkák termelőszövetkezetben, „egy iskola—egy brigád, egy raj— egy brigád” iskolai kapcsolatteremtés stb.), az ifjúsági szocialista brigádmozgalom, szakmai továbbképzés, kulturális napokon való részvétel, névadó és esküvői ünnepségek, az 169
