Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Lénárt Béla: A Hejőcsabai Cement- és Mészmű története, 1890-1976
Schäfer üzemvezető azonnal ellenintézkedéseket tett: Kovács Lászlót, aki a megmozdulást vezette, szabadon bocsátása után eltávolította a mészüzemből, majd még 3 felmondás következett. A MÁK Rt. szigorúan megtiltotta a szakszervezetbe való belépést is: ... „a szervezkedést ... az Rt. tűzzel, vassal elnyomja ...” — olvashatjuk a Reggeli Hírlapban.36 Megtagadták a nyolcórás munkaidőre való áttérés teljesítését, a munkásbizalmiak ellen ügyészségi eljárást indítottak. A megmozdulás eseményei a miskolci szervezett munkásság együttérzését váltották ki, jan. 1-én nyilatkozat látott napvilágot:37 ... „A miskolci szervezett munkásság lehetetlennek tartja azt, hogy, amikor az évtizedes munkásmozgalom eredményeként már évek óta 8 órai munkaidőrendszer mellett dolgoznak az állami gyárak is, a MÁK hejő- csabai mésztelepén a munkások kérelme dacára is 10 órát kell dolgozniok. Az ottani munkáspolitika megváltoztatásáért lép akcióba a miskolci munkásság ...” olvashatjuk a lapban. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy ez a bérharc nem vezetett eredményre, s tulajdonképpen az ellenforradalmi időszak egyetlen megmozdulása volt az üzemben. A szervezkedő munkásokat Schäfer azonnal elbocsátotta, s csak a legbátrabbak (Szikora Rudolf, Vég Gabai András, Tóth Gyula) merték vállalni a titkos SZDP-tagságot Perecesen, s ezzel együtt az állandó felmondás fejük felett lebegő veszélyét. A Bethlen-kormány stabilizációs erőfeszítései nyomán 1924-ben megkezdődött az infláció felszámolása. A kormány szigorú deflációs intézkedéseket hozott, mely megszüntette az előző évek konjunktúráját, sőt átmenetileg 1925-ben ún. szanálási válság áll elő. A tőkeerős cégek, így a MÁK sem kerültek csődbe, de a termelési mutatók világosan utalnak a regresszióra, csökkent a kitermelt szén mennyisége38, munkáselbocsátások történtek. A csabai mészüzemi termelés- és létszámadatok szintén e tényt támasztják alá: év mész t/év létszám fő 1924 19 820 198 1925 15 450 155 1926 19 250 155 1927 27 160 191 Az adatokból az is kitűnik, hogy a szanálási válság rövid idejű, átmeneti jelenség volt, utána, a stabilizáció következményeként, gyors gazdasági fellendülés következett. Nőtt a termelés hatékonysága is, az egy főre eső égetett mész mennyisége jelentősen emelkedett. Az 1927-es rekordtermelést még a szept. 14-én keletkezett tűz sem tudta befolyásolni, bár a termelést rövid időre le kellett állítani. A tűz a kemence felett húzódó elektromos vezetékből kipattanó szikrából támadt, kigyulladt a körkemencét körülvevő, favázas, kátránypapírral fedett folyosó. Az oltásban a miskolci tűzoltók is részt vettek, s hamarosan sikerült lokalizálni a lángokat. A keletkezett kárt kb. 60—70 000 P-re becsülték. A helyreállítás érdekében a MÁK igazgatósága Tatabányáról és Felsőgalláról irányított ide elsősorban ács és kőműves szakmunkásokat, akik a hejőcsabaiakkal együtt mintegy 30 nap alatt eltüntették a tűz nyomait. Október közepétől már újra teljes erővel folyt a mészégetés.39 A stabilizáció könnyített a munkásság anyagi helyzetén. A nominál bérszínvonal, a munkabérek lassú emelkedése folytán, 1926-ra elérte az 1912-es szintet. A létfenntartási költségek a háború előttinél azonban 25-30%-kal magasabbak lettek, így a kézhez kapott bérek vásárlóereje nem érte el a háború előtti színvonalat.40 142
