Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Seres Péterné: Adatok a Borsod-Miskolci Gőzmalom történetéhez, 1864-1947
szüksége. Aváros polgármesterének felhívására beküldött jelentések alapján a négy raktározó vállalat jöhetett számításba: a Magyar Általános Hitelbank rt. 800 vagonnyi, a Miskolci Faárugyár Áru- és Terményraktár rt. 300 vagonnyi, a Mezőgazdasági Közraktárak rt. 25 000 q-nyi rakterű gabonaraktárakkal, valamint a borsodi malom 200 ezer q befogadóképességű közraktára.43 Ez utóbbi felszerelése valamennyi közül a legkorszerűbb volt, a leltárban szerepel 1 kőraktár; 1 vasbeton siló; 1 siló berendezés felvonókkal, előtisztítóval, automatikus mérleggel; árpatisztító 50 q óránkénti teljesítménnyel; 4 villanyerővel hajtott felvonó zsákos áruhoz, 3 másik egyéb terményhez; 1 lencseosztályozó; 4 kézirosta; 2 villanyerővel hajtott szelelő; 1 tengerimorzsoló; iparvágány és azon 1 villamos vontató; a berendezések meghajtásához 16 különféle villany- motor. A raktárakat legnagyobbrészt a katonaság használta. 1941—42-ben még beruházásra is sor került, bár ez nem szolgálta az üzletmenetet, a telepen légoltalmi óvóhelyeket építettek. A Zsolcai kapu 46. szám alatt levő telephelyen felépült egy 26 fős 70 m2 alapterületű és egy 74 fős 295 m2 alapterületű légóhelyiség.44 A háborús pusztítás a vállalatot sem kímélte. Bár az 1943—44-es évek eseményeiről kevés adat áll rendelkezésünkre, a háborús károkról pontos kimutatás készült 45 A legnagyobb veszteség a debreceni malomtelep pusztulása volt, melyet 1944 szeptemberében a kivonuló németek felgyújtottak, a gőzgépeket pedig felrobbantották. A békéscsabai telepet csak kisebb belövések érték, de teljesen kifosztották és hasonlóan járt a miskolci tárház is. A pusztulás mérlege tetemes összeget mutat: 1. a hadiesemények során az eivitt értékek: Debrecen: termény és ó'rlemény 3519 527 P zsák 676 447 gépi berendezés 999 453 egyéb 217 703 készpénz 1 20 000 Miskolcon: gépek és felszerelés 100 406 Békéscsabán: termény és őrlemény 3 674 846 zsák 501 115 bombakárok egyéb 33 653 9 843 150 P Debrecenben: épület 1 229 843 gepek 3 210 887 Miskolcon: épület 1 309 400 egyéb 1 247 750 6 997 880 P mind összesen: 16 841 030P A vállalat részvényesei a háború után először 1947. július 28-án tartottak közgyűlést, hogy meghallgassák az igazgatóság beszámolóját az 1944—1946. termelési évről. A közgyűlésen 15 részvényes volt jelen 34 988 részvény képviseletében. A termelésről az igazgatóság sok jót nem tudott mondani. 1945—46-os években Békéscsabán volt termelésa malomban, de ez messze elmaradt a háború előttitől, Miskolcon a raktár csak 1946 végén kapott nagyobb mennyiségű sót raktározásra, Debrecenben egy olajütőt állítottak fel, az működött és ott a raktározás is jól fizetett. A társaság forintra átszámított nyitómérlege értelmében a vállalatnak három telephelye volt:46 1 2 3 1. Békéscsabán malom, hántoló és puffasztó (cirok és árpa) üzem, valamint közraktári vállalat; 2. Miskolcon közraktári vállalat; 3. Debrecenben közraktári vállalat, olajmalom, tengeriszárító és daráló. 126
