Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Seres Péterné: Adatok a Borsod-Miskolci Gőzmalom történetéhez, 1864-1947
Az „István” malom ténylegesen beolvadt a miskolci malomvállalatba. Az egyesülés napi őrlőképessége elérte a 8000 q-t és 5 millió 200 ezer korona alaptőkéje volt.29 Az épületekben és berendezésekben fekvő vagyon 5 millió 600 ezer volt, ezen kívül 11 millió koronányi termény- és őrlemény készle ttel rendelkezett. Az egyesülés évében 44 millió 703 ezer korona forgalmat bonyolítottak le, ebből 1 millió 600 ezer korona nyers jövedelem származott és kifizettek 30 korona osztalékot. Az egyesült malmok történetéből 1913-ban lezárultak a társaság ellen benyújtott perek az egyesült vállalat javára. Az óriás vállalat tovább folytatta a területi terjeszkedést. 1913-ban 240 ezer koronáért megvették az 500 q napi őrlőképességű iglói malmot és megszerezték a kassai malomtársaság alaptőkéjének 2/3-át jelentő 1090 db részvényt. 1916-ban ezt követi a szolnoki Hungária malomtelep megvétele. Ez utóbbinak külön érdekessége, hogy a békéscsabai Rosenthal Márton-féle malomvállalattal közös érdekeltség lett, ami bizonyítja a két vállalat közeledését. 1916-ban lett részvényes a vállalat a kormány által alapított Hadi Termény Részvénytársaságban, melynek célja a háborús termelés és piac koncentrált irányítása volt. A részvényvásárlások természetesen alaptőke-emelést eredményeztek, ezúttal 6500 db új részvényt bocsátottak ki, melyeknek jó részét a Hazai Bank Rt. és a Deutsch-cég konzorciuma vásárolta meg. Az eredmény az lett, hogy a vállalat 32 500 db részvényből 4904 db a Hazai Bank Rt., 5697 db a Deutsch-cég tulajdonában volt, ez a részvények több mint 31%-át jelentette.30 Az új malmokkal és részvényérdekeltségekkel 1917-re a vállalat vagyona 6 millió 346 ezer koronára nőtt és nyolc malomtelepet foglalt magába.31 1917-ben a vállalatfejlesztést az országhatáron kívülre is kiterjesztették. A bécsi székhellyel működő Schoeiler és társa céggel kötöttek megállapodást, melynek értelmében a cég által a bécsi és ebenfurti malmokból alakuló részvénytársaság részvényeiből 3500 db borsodi részvény ellenében tulajdonosi jogot szereztek. A szükséges részvényeket alaptőke-eme léssel biztosították, a szükséges 3500 db mellett további 9000 db-ot is értékesítettek, ez utóbbira elővételi joga volt a részvényeseknek. A vállalat tőzsdei helyzetét jól jellemzi, hogy az új 200 koronás részvények minimális eladási ára 800 korona volt. A tranzakció eredménye 9 millió korona alaptőke, amely 4500 db részvényből állt.32 A polgári forradalom és a Tanácsköztársaság időszakából a levéltári iratok csak a csányi telep pusztulásáról számolnak be. Az első adat a vesztes háború okozta zilált pénzügyi helyzet stabilizálására irányuló kísérletről számol be 1920. június 29-én. A pénzügyi manőver az alaptőke-emelés, amely ezúttal a részvények névértékének emelésével járt együtt. A bonyolult pénzügyi megoldásból csak két adat érdemel említést; az egyik, hogy a 800 korona névértékű részvények eladási ára 1600 korona volt, a másik, hogy a vállalat tőkéje 72 millió koronára nőtt.3 3 A békeszerződés értelmében elcsatolt területeken a vállalatnak malomtelepei voltak, melyekkel az összeköttetés megszakadt, külön társasággá alakulásukról tárgyalásokat kezdtek a cseh pénzintézetekkel. A háború után is tovább működő központi készlet- gazdálkodás miatt sem Miskolc, sem Debrecen nem kapott elég terményt, a hatvani malom pedig leált. 1918—1920-ban az üzleti eredmény csekély volt, a haszon a raktáron levő őrleményekből és a zsáktartalékokból származott, ez utóbbiak ára ugyanis ugrásszerűen megnőtt. Az elcsatolt területek miatt az üzemeltetéshez szükséges szén beszerzése 122
