Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Seres Péterné: Adatok a Borsod-Miskolci Gőzmalom történetéhez, 1864-1947
Az egyesülésről Az István malom története sok hasonlóságot mutat a Borsod-miskolci malom történetéhez.26 1843-ban alakult „István” gőzhengermalom társulat néven Debrecen székhellyel. A vállalkozás részvénytársasági alapon alakult, működésének szabályai kevésben tértek el a miskolci malom szabályaitól. A fejlődést az István malom esetében is a beruházások következtében egyre javuló teljesítőképesség, majd az ennek kihasználásához szükséges tőke előteremtésének pénzügyi manipulációi jelentették. 1876-ban 180 ezer q az éves őrlőképesség, 1900-ra 600 ezerre emelkedett. A sorozatos részvénytőke-emelés, a piac és a termelés egyensúlyban tartására épített termékraktárak egyaránt szerepelnek az igazgatósági beszámolókban. A malomvállalatok legnagyobb ellensége az István malmot sem kerülte el, 1891. június 8-án a malomépület szomszédságában volt raktárépület a benne tárolt terménnyel együtt leégett. Akár nem volt olyan jelentős, mint Miskolcon. A helyreállítást korszerűsítéssel kötötték egybe, a raktár helyett tárolásra is alkalmas malomépületet építettek. Az új malom azonban nem volt szerencsés, 1894. július 27-én leégett, 4 munkás életét vesztette. A biztosítási kárösszegek segítségével a malom ismét újjáépült, nagyobb teljesítőképességgel, mint korábban. Az egyesülés évében az István malom 1 millió korona részvénytőkével, másfél millió vagyonnal rendelkezett, évi tiszta nyeresége 200 ezer korona volt. Bár nagyságrendileg kisebb volt, mind az egyesülésekkel megnövekedett borsodi malom, de tőzsdei értéke azonos: 200 koronás részvényeinek min. eladási ára 1907-ben 420 korona. A miskolci részvényesek 1911. október 28-án rendkívüli közgyűlésen vita nélkül megszavazták az egyesülést és az ezzel járó alaptőke-emelést.2 7 A közgyűlésben bemutatott egyesülési szerződés értelmében a két malom létrehoz egy új céget, melynek neve: „Borsod-miskolci és debreceni István gőzmalom”. A vállalat székhelye Miskolc. A 20 ezer db miskolci részvény megmarad, az új vállalat nevét hivatalosan átvezetik a részvényen. Az István malom 5000 db részvénye helyett az új vállalat 6000 részvényt bocsát ki, melyet 1:1 1/5 arányban a debreceni részvényeseknek adnak át. Aki nem kívánja becserélni a részvényeit, attól a Hazai bankt rt. 700 korona készpénzért megvásárolja. Ugyancsak megvásárolja a bank a részvényhányadokat is, darabját 115 koronáért. A két vállalat vagyonát egyesítik, a tisztviselők régi helyükön maradnak, Debrecenben ugyanis fióktelep működik tovább. Az egyesülési szerződés a két vállalatnál külön-külön megtartott közgyűlések határozatával lép életbe. Érdekessége a szerződésnek, hogy kimondta: a miskolci közgyűlést csak a debreceni közgyűlés „igen” szavazata után lehet egybehívni. Ebből is világosan kitűnik, hogy az egyesülés ellen a debreceni részvényeseknek lehetett elsősorban kifogásuk. Az események igazolták is az egyesülést előkészítő igazgatóságok előrelátását. Debrecenben az előkészítő munkát 1911 májusában már megkezdte az igazgatóság.28 Rendkívüli közgyűlést hívtak össze, melynek tárgya 1500 új részvény kibocsátása és az alapszabály módosítása volt. A módosítás egyrészről érintette a társaság céljának megfogalmazását, a malomüzleti vállalkozás mellé kiegészítésként bekerült: „malom és rokon vállalatok létesítése, megszerzése, valamint más malomipari vállalatokban való részvétel”. A megszövegezésből világosan kitűnik, hogy a bővítés nélkül az egyesülés ellen fel lehetett volna lépni azzal, hogy alapszabály-ellenes. A másik módosítás értelmében az alapszabályból kimarad az a§, amely kimondta, hogy az új részvényekre a tagoknak elővételi joguk van, valamint, hogy az új részvényeket más hasonló profilú vállalat nem szerezheti meg. Az igazgatóság előterjesztésében utalt arra, hogy megérett az idő a malomvállalatok tömörülésére, ebben az István malomnak is részt kell vennie, ehhez azonban nagyobb tőke és a részvények feletti szabad rendelkezés szükséges. 120
