Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Kun László: A területi és üzemi munkástanácsok az 1956-os ellenforradalom második szakaszában
A TERÜLETI ÉS ÜZEMI MUNKÁSTANÁCSOK AZ 1956-OS ELLENFORRADALOM MÁSODIK SZAKASZÁBAN* KUN LÁSZLÓ A második Megyei Munkástanács Az október 27-én lezajlott események — a megyei munkástanács tagjainak jelenlétében elkövetett gyilkosság — következményeként az első megyei munkástanács megszűnt funkcionálni. Tagjainak jelentős része szétfutott, illegalitásba vonult, vagy pedig visszahúzódott a közéletből. A munkástanács helyükön maradt tagjaiból — akik azért mertek maradni, mert sem kommunisták, sem revizionisták nem voltak, vagy pedig fiatal koruknál fogva politikai múlttal sem rendelkeztek, így nem volt mitől tartaniuk — új, ideiglenes munkástanács alakult. Elnöke a miskolci színház egyik fiatal, minden politikai tapasztalatnak híjával levő színésze lett,1 az alelnök a DIMÁVAG egyik munkása, akit leginkább a politikai érzék hiányával egybekapcsolódó jóindulat jellemzett. Személyes ismeretség fűzte a megyei—miskolci pártapparátus több tagjához, akikkel éppen úgy együttműködött, mint a különféle jobb- és szélsőjobboldali figurákkal.'2 A második Megyei Munkástanács úgy alakult meg, hogy az Antal Gyula meggyilkolását követően helyükön maradt személyek munkástanáccsá nyilvánították magukat, elnököt és alelnököt választottak, s az alelnök megbízta B. Lászlót, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat munkástanácsának elnökét az ideiglenes megyei munkástanács titkári teendőinek ellátásával.3 A második Megyei Munkástanács jelenlegi ismereteink szerint testületként nem ülésezett, vezetői intézkedtek a munkástanács nevében. A második Megyei Munkástanács leglényegesebb intézkedése a munkástanács belső karhatalmának, a Lövei-csoportnak a létrehozása volt. A csoport megalakításának ötlete október 27-én, az Antal Gyula meggyilkolását követő zűrzavaros órákban merült fel. Létrehozásának eredeti indoka — vagy ürügye — a megyei tanács épülete belső rendjének biztosítása volt. Az október 27-én megindult effektiv szervezésben Lövei István, dr. Rácz Lóránd és B. László játszott alapvető szerepet. A második Megyei Munkástanács vezetői Lövei Istvánt bízták meg a szervezéssel, aki a miskolci bűnözők egyik közismert figurája volt, s különféle köztörvényes bűntettek miatt több ízben volt büntetve. Maga a csoport látszólag a megyei tanácsra vetődött emberekből toborzódott. Lövei előélete azonban érthetővé tette, hogy a személyi állomány zömét kisstílű bűnözők alkották. Kutatásaink során a csoport 18 tagjának személyi adatait volt alkalmunk megvizsgálni. A 18 személyből 10 legalább egyszer büntetve volt, közülük hárman politikai természetű vétség miatt.4 *A téma szerző által publikált előzményeihez: Politikai tendenciák Borsodban 1956 márciusa—júliusa között (Borsodi Szemle, 1977. 4. szám). A helyi pártszervek politikai törekvései az MDP KV 1956. júliusi ülése után (Borsodi Szemle, 1974. 3. szám). Az 1956-os ellenforradalom támadásának kibontakozása, a proletárdiktatúra helyi szerveinek felszámolása Borsodban (Borsodi Levéltári Évkönyv 1. k. 233-280. p.). 217
