Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Kovács Ernő: Szentsimon község fejlődése a szocializmus alapjainak lerakása idején, 1950-1962
A termelőszövetkezet tagjai átlagosan 185 munkaegységet teljesítettek a következő megoszlásban:28 0- 80 me-ig 6 fő 81 — 120 me-ig 6 121 — 150 me-ig 2 151-250 me-ig 5 251—350 me-ig 5 350 fölött 4 Összesen: 28 fő A fenti számadatok egybevetése alapján a tsz-tagság átlagos jövedelme 4358,60 Ft-ot tett ki. A legtöbb — 689 — munkaegységet teljesítő tsz-tag évi keresete — e számítás szerint — 16 232,80 Ft volt, ami megközelítette az ipari munkások átlagos évi keresetét. Tovább javul a kép, ha azt is hozzátesszük, hogy ez csak a közös munkából származott, és nem tartalmazta a háztáji gazdaságból eredő jövedelmet. Az 1955 márciusi KV-ülés után újra napirendre került a termelőszövetkezet szervezésének kérdése. Az 1955. június 24-i községi tanács vb-ülésen határozatot hoztak arra, hogy törekedni kell a szövetkezeti közösség megszilárdítására, azonban mindenképpen be kell tartani az önkéntesség elvét.2 9 A tanács egész évben erőfeszítéseket tett ennek érdekében, mely tovább folytatódott 1956-ban is. A számszerű növekedés mellett elsősorban a tsz erősítését tartották szem előtt. Nagy gondot fordítottak arra, hogy a közös gazdaság eredményeit propagálják az egyéni parasztok előtt, de ez kevés eredményt hozott. Próbálkoztak az alacsonyabb szövetkezeti forma létrehozásával is. 1956. szeptember 16-án lezajlott tanácsülésen elhangzott egy javaslat „gépi munka szövetkezet” létesítésére, amelybe október 14-én 3 tag be is lépett.30 A szövetkezeti mozgalom fejlődését akadályozta az egyénileg gazdálkodók rossz tapasztalata a korábbi időszakból, ugyanakkor irigykedve nézték a tsz-tagok jövedelmének növekedését, bár ezt nyíltan nem ismerték el.31 Gátolta a kollektivizálást a begyűjtés terén újból jelentkező szigorítás. Például: tanácsülésen szóvá tették, hogy a község az utóbbi időben már kétszer nem kapott húst. A válasz az volt rá, hogy teljesítse a község a húsbeadási kötelezettségét és lesz hús.32 Ezt azonban a tsz is csak úgy tudta teljesíteni, ha a piacon felvásárolta a beadásra előírtakat. A tsz vezetősége 1956. március 16-án úgy döntött, hogy a tojásbeadási kötelezettség teljesítése érdekében „menjen be 3 asszony Ózdra felvásárolni, és ha 1,60-ával meg tudják vásárolni, vásárolják meg mind a 900 darabot”.33 Az egyéni gazdálkodók tehát azt látták, hogy a termelőszövetkezet sem élvez semmilyen kedvezményt a legsúlyosabb teher, a beszolgáltatás terén. Az 1956 októberében az országban lezajlott ellenforradalmi események a községet sem kerülték el. Egyik legfőbb támadási felület a tsz volt. A november 26-án lezajlott falugyűlésen kimondották a közös gazdaság feloszlatását. „A jószágállományt eladták és részben felosztották egymás között. Az eladott jószág árából kifizették az adót és a kölcsönöket.”34 1957 első hónapjaiban elvégezték a tsz vagyonának .leltározását. Az 1957. március 27-én készült jegyzőkönyv tanúsága szerint a községi tanács átvett a tsz-től 296 679,40 Ft értékű épületet és egyéb vagyontárgyakat.35 Az ősszel elvetett termés eredményét a községi tanács értékesítette és a tsz-nek még hátralevő tartozását kifizette.36 13 195
