Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Kovács Ernő: Szentsimon község fejlődése a szocializmus alapjainak lerakása idején, 1950-1962
1957 tavaszától tehát az egész község újból egyénileg művelte földjét, visszaállt az 1950. évi birtokállapot, amely a földreformmal és a kapitalista tagosítás befejezésével alakult ki.37 A termelőszövetkezet történetének harmadik szakaszát lényegében 1959 tavaszától számíthatjuk, bár történtek erőfeszítések a kollektivizálásra már 1957-ben is. Ez év őszén a község vezetői egy szövetkezeti társulás megszervezésével foglalkoztak, mivel a termelőszövetkezeti mozgalom fellendülését sok visszahúzó erő hátráltatta. Javasolták egy juh- tenyésztéi társulás létrehozását.3 8 A következő év őszén újból felmerült a társulás szervezése. Ekkor újabb, egy zöldségtermelő szakcsoport szervezését szorgalmazták, amelyben nagy lehetőség rejlett, nevezetesen: Ózd város zöldségellátása. Ez hasznot jelentett volna az iparvárosnak, de a szakcsoportnak is.39 A sok erőfeszítés ellenére a két javaslat közül egyik sem valósult meg. Az 1959-ben országosan meginduló mozgalom hatására a községben is fokozott erővel folytatódott a kollektivizálás. Párttaggyűlésen, tanácsülésen és egyéb fórumokon nagy gondot fordítottak a termelőszövetkezeti mozgalom előnyeinek propagálására. A szervezés irányítására egy mezőgazdasági fejlesztési bizottságot hoztak létre. A tervszerű munka eredményei hamarosan jelentkeztek. Április 14-én már 14 belépő volt 80 kát h. szántóterülettel.40 Az volt az elképzelés, hogy még ez év őszén megindulhat a munka a megszervezett termelőszövetkezetben, de ez illúziónak bizonyult. Az intenzív szervező munka csupán az év utolsó hónapjában kezdődött meg és folytatódott 1960 januáijában. Ennek eredményeként február 8-án már a tsz-szervezés állása 70%-os. Ezt az eredményt egy rendkívüli végrehajtó bizottsági ülésen jelentették be, ahol javaslat hangzott el a közös gazdaság elnevezésére, és a vezetőség tagjaira.41 A szövetkezet megszervezése igen komoly politikai munkát jelentett. A község vezetői, valamint a szervezésben részt vevő aktivisták nagy erőfeszítéseket tettek a szövetkezet lérehozása érdekében. A szervező munka során nem kevés nehézséggel találkoztak, azonban — ahogy a község vezetői is megállapították — komolyabb problémát nem jelentett. Ellenállással, különösen pedig ellenséges tevékenységgel nem találkoztak. Segítette az eredményes munkát — a parasztság pozitív tapasztalatain túl — az is, hogy sikeresen bevonták az agitációs tevékenységbe a paraszt családok üzemben dolgozó tagjait is. A megalakult termelőszövetkezet 1960. február 16-i dátummal kapta meg a működési engedélyt Szentsimon Haladás Mezőgazdasági Termelőszövetkezet névre.42 Nem sokkal ezután megkezdődött és már 1960. március 18-án be is fejeződött a község földrendezése, melynek során kialakították a termelőszövetkezet egységes gazdasági területét. A földrendezés során kialakult terület adatai a következők:4 3 összesen földterület: 1094 kh ebből szántó: 754 kh rét: 189 kh erdő: 139 kh nádas: 6 kh homokbánya: 6 kh A termelőszövetkezet alakulásakor 114 család, 119 fővel kezdte meg a munkát. A létszám év végére 5 családdal növekedett. A munka megszervezése során 104 taggal számolhattak, akik tényleges munkát tudtak végezni, ezen túlmenően 13 volt a bevonható családtagok száma. A következő évben (1961) a termelőszövetkezeti családok száma 126-ra emelkedett, a tagok száma pedig 130 főre. A termelőszövetkezet tagságának kor szerinti megoszlása a következő képet mutatja: 196
