Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Nemesik Pál: Balyó József Tapasztalati gyüjteménye Iványiból, 1845-1877
Kár, hogy közelebbi utalást nem tesz a gabonafélék beszerzésének a körülményeiről. Ebben az évben jegyzi fel a termények betakarításának a nehézségeit. Feljegyzései a munkafolyamatokra nézve is értékesek: „Azon gazdáknak, a kiknek rswrjeik nem voltak, majd nem készítetlen maradtak a terményeik, mert a folytonos essőzések nem engedtték azokat szalmájaikból kitsépelni45 vagy nyomtatni”.46 1873- ban a sok eső miatt „az ugar lás t4 7 sem tudta sok földmívelő idejében megtenni, hanem még aratásra is maradtt. . . Búza szalmájára nézve elég, de szemére igen kevés, keresztje allig fizetett egy fél vékát. . . Búza oly kevés volt országszerte, hogy rég az ideje, miolta ily kevéss volt, a minek következménye a’ lett, hogy ritka földműves volt, a ki a bolti lisztet meg nem kóstolta ... A Zab sem fizetett 3 vékán felül... Kukoritza olyan kevés, hogy néhol magot sem tudtak belőle venni”. Ugyanez évben az „Ősz Folyama vagy ábrája” szerint: „a földek olyan rögesekké lettek az esső szűke miatt, hogy vetés jöttével voltt olyan föld, a melyet első ízben ugyan megboronáltuk, de tsekélynek látva észt, ismét hengerve 1 meg járattuk, majd ismét el rögelluk”. 1874- ben „az életnek igen nagy ára voltt”. Majd első ízben közli a terményárakat táblázatos kimutatásban: „Az élet árának világos kimutatása 1874-ben: Tavaszkor Búza ............ . .14, 15, 16 f. o. é-be Ősszel Búza..............-0 po K étszeres4 8.. ... 11, 12, 13 f. Gabona ....... . .. 10, 12 f. Gabona......... . . 6, f. 50 kr. 7. Árpa............ 8, 9 f. Árpa............. .. . 5, f. Kukoricza.... ... 9, 10, 11 f. Kukoricza.... . .. 5, f. 50 kr. Zab.............. . .. 4, 5 f. Zab............... . . 3, f. 50-60 kr. Leginkább mázsa számra, vagy még 80, 90 krajtzárjaival is kelt”. A tavaszi aggodalom a nyár bő termése miatt eloszlik, mert „a búza 3, vékáját, a Zab köblit49 a mire még e korban élő embereknek eddig emlékezetek nints”— termette. 1875. év „Tavasz folyama ... A mező is a sok hó apránként való elmenetele után szépen meg fakadtak és béreink is talajához mértt ereje szerént középszer’ termését adtta, a krompli, Kukoritza, Lutzerna is igen szépen kikeltek”. A feljegyzésekbe 1875-től tévesztések csúsztak be, felcserélődik az évszakok logikus rendje, mintha a krónikás elfáradt volna. Csökkent igyekezettel rója a sorokat. A földművelésre 1877-ben utal utoljára a szerző. Gazdag áldású nyár volt ez, „különösen a Búza szalmájára nézve .. . tsakhogy fizetni keveset fizetett, Leginkább az üszög közbe jötte miatt. . . Nekünk voltt 37 szekér széna és 28 szekér sarjű”. Itt teszek röviden említést arról, hogy a termények értékesítését 1873. év óta befolyásolta az a körülmény, hogy a vasút elérte a Balog és Rima völgyét is, és minden bizonynyal néhány éven belül meggyorsította az árutermékek cseréjét. A vasút előbb csak személyszállítást végzett, de később a teherszállítás is módosított az önellátó parasztcsaládok hagyományos életrendjén. így írt erről: „Meg jegyezni jónak látom, hogy a Bánrévi vas pállya, vagy nekünk jobban hangzó Rima Szétsi, az út el indítása vagy tsinálása még 1872, ben indítatot, a személy vonat indulása vagy meg nyitása . . . Augusztus hó utolján tsak ugyan meg is történt”. A gazdasági életre is kihatott a régi mértékrendszer megszüntetése 1875. évvégén. 79
