Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Kun László: A területi és üzemi munkástanácsok az 1956-os ellenforradalom második szakaszában
amikor a következőkben határozza meg a párthoz való tartozás kritériumait: „Mindenkit várunk, aki szíwel-lélekkel küzd az orosz csapatok kivonásáért.”54 A Kisgazda Párt fejtette ki a legaktívabb tevékenységet a borsodi falvakban és járási székhelyeken. Ez az aktivitás azonban meglehetősen viszonylagos volt, és a rendelkezésre álló rövid idő miatt ritkán ment túl a pártszervezés keretein. Ez alól ismereteink szerint mindössze Mezőkövesd képez kivételt, ahol a párt országos iíjúsági szervezetének volt alelnöke és országgyűlési képviselője állt a szervezés élére. Itt ugyanis a járási munkás- tanács október 31-én már a volt Gazdakör épületét is visszaadta a pártnak.5 5 Az újjászerveződő szociáldemokrata párt helyi vezetésének nyilatkozatai egyértelmű és éles antikommuniust tükröztek. A párt kommunistákhoz való viszonyát eleve meghatározta, hogy a pártegyesülés előtt a miskolci nagyüzemekben meglehetősen feszült volt a két munkáspárt kapcsolata, többek között az egyesülést követően ezért is magas volt a kizárt SZDP-tagok száma. A pártszervezés pedig 1956-ban, az egyesüléskor, vagy a későbbiek során, a pártból kizárt személyek kezébe került, akik már csak kizárásuk ténye miatt is elutasították a két párt egyesülését. Ezt az elutasító álláspontot már első nyilatkozatuk is tükrözte: „Örömmel és barátsággal köszöntjük a Magyar Szociáldemokrata Párt tagjait abból az alkalomból, hogy pártunk 8 évi kényszerhallgatás után a magyar politikai életben újra alkotó tényezőként jelentkezik.” 56 Az Észak-Magyarország november 1-i számában a pártiroda munkájáról közöl riportot. „A munkásmozgalom valóban hűséges, az árulás útjára soha nem lépett harcosai találkoznak itt. Köztük számos olyan hazafi, aki az elmúlt borzalmas esztendőkben megjárta a börtönöket, az ÁVH kínzókamráit, aki munkahelyén is csak suttogva mert beszélni, s akkor is csak a legmegbízhatóbb barátok körében . .. Igen, a munkásosztály e pártjának vannak tömegei, s ezek a tömegek olyan munkásokból, alkalmazottakból, kisiparosokból, dolgozó parasztokból tevődnek össze, akik az elmúlt esztendőkben nem szennyezték be kezüket.” A Szociáldemokrata Párt újjászerveződő helyi szervezetei tehát nyíltan, minden köntörfalazás nélkül a párt hajdani baloldalának és centruma jelentősebbik részének kizárásával kívántak tevékenykedni. A párt miskolci intézőbizottságának programja lényegében egy polgári reformpárttá silányított munkáspárt körvonalait vázolta fel, amikor hangsúlyozta: „Nekünk, magyar szociáldemokratáknak nyíltan meg kell mondanunk, hogy azt a szerepet kívánjuk betölteni a magyar életben, amit a nyugati szociáldemokrata pártok töltenek be nemzetük életében: demokratikus eszközökkel szolgálni a haladást, a dolgozó nép ügyét.”5 7 Borsodban tehát három koalíciós párt alakult újjá október 30—31-én. Közülük a Nemzeti Parasztpárt nem adott ki programot, kizárólag a pártszervezéssel foglalkozott. A Kisgazda Párt helyi szervezete által kiadott nyilatkozat politikailag a szovjetellenességre, a szovjet csapatok eltávolítására, mint rövid távú feladatra koncentrált. A Szociáldemokrata Párt helyi szervei által kiadott programnyilatkozat túlment a szovjetellenességen. Egy külpolitikáját tekintve szovjetellenes, belpolitikailag a nyugati polgári demokráciákhoz hasonló, élesen antikommunista rendszer körvonalai bonthatók ki nyilatkozataiból. Mindezek alapján a Kisgazda és a Szociáldemokrata Párt borsodi szervezeteinek politikai platformjáról áll módunkban véleményt alkotni. E pártok nemcsak jobboldalibbak voltak, mint a fordulat évében, vagy akár 1945-ben, de túlzás nélkül állíthatjuk, hogy csak nevükben voltak azonosak a koalícióskori önmagukkal. A Kisgazda Párt korábbi baloldala nélkül (Németh Imrét az országos vezetőség nem ismerte el), a Szociáldemokrata Párt pedig korábbi jobboldalából jött létre. Mindkét pártból hiányoztak a kommunistákkal együttműködni kész, demokratikus csoportok. Mindkét párt politikai platformjának alapja a szovjetellenesség és az antikommunizmus volt. Ezért mindkét párt 230
