Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Kovács Ernő: Szentsimon község fejlődése a szocializmus alapjainak lerakása idején, 1950-1962
kiemelkedő eseménye a november 7-i ünnepséggel egybekötött választási nagygyűlés, amelyet a kultúrotthonban nagyszámú hallgatóság részvételével tartottak meg.104 A tömegkapcsolatok fejlesztése során a KISZ-szervezet megerősítésén fáradoztak a legtöbbet, világosan látva a fiatalokkal való foglalkozás fontos politikai szerepét a szocialista társadalom építésében. A pártszervezet pártmegbizatásként adta a KISZ-szervezet folyamatos politikai segítését.105 E munka eredményeként az ifjúsági szervezet munkája fellendült. Szervezettségükre jellemző, hogy a község fiatalságának 41,1%-a a KISZ- szervezet tagja, és közöttük legtöbb az ifjúmunkás. Nagy lendülettel vettek részt a kulturális munkában, de szép eredményeket mutattak fel a község fejlesztése érdekében végzett társadalmi munka területén is.106 Ez az aktivitás tovább fokozódott a termelőszövetkezet megalakulása után. 1960 nyarán az aratási munkában a KISZ-szervezet 20 óra társadalmi munkát vállalt tagonként, amelyet becsülettel teljesített.107 A KISZ-szervezetnek ez az aktív tevékenysége a további években is jellemző volt. Az 1962. évi november 23-i tanácsülés ezt elismeréssel nyugtázta.108 A pártszervezet irányításával eredményesen oldották meg a községben a kollektivizálást. Az előkészítés során igénybe vették a földművesszövetkezet lehetőségeit is. 1957 és 1960 között a pártszervezet javaslatára a községi tanács több alkalommal beszámoltatta a földművesszövetkezetet a végzett munkáról, és felhívta a figyelmet arra, hogy szerepe egyre nagyobb lesz a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, ennek érdekében még jobb munkát kell végezniük.109 A termelőszövetkezet megalakulása után a pártszervezet termelőszövetkezeti párt- szervezetté alakult, tagságának zöme a tsz-tagokból tevődött össze. Látszáma is lecsökkent 19 főre,110 mert azokat a párttagokat, akik más munkahelyen dolgoztak, átirányították munkahelyük pártszervezetéhez. A pártszervezet figyelmét egyre inkább a tsz munkájának politikai irányítása kötötte le. Mozgósította a tagságot a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésére, szervezte a munkaverseny-mozgalmat. A tsz vezetőségével közösen versenyfelhívással fordult a környező községek újonnan alakult termelőszövetkezeteihez a mezőgazdasági munkák gyors, pontos és jó minőségben történő elvégzésére,111 majd a VIII. kongresszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny-mozgalomhoz való csatlakozásra.1 12 A tanács megalakulása óta színvonalasan irányította a község életét. A tanács- és vb-ülések napirendjeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy eredményesen oldotta meg nem könnyű feladatát. A napirendről készített statisztikai összesítés is ezt bizonyítja. A tanács testületi ülések napirendjeinek százalékos megoszlása 206
