Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Kovács Ernő: Szentsimon község fejlődése a szocializmus alapjainak lerakása idején, 1950-1962
Első látásra megállapítható, hogy élesen elhatárolódik egymástól a két időszak. 1. Az 50-es évek első felében túlsúllyal szerepelnek a gazdaságpolitikai napirendek — 71,3%, ezen belül is legtöbbet szerepel a kollektivizálás — 52,1%, ezt követi a beszolgáltatás — 27,9%, majd az adóügyi napirend — 8,3%. Egyebek között — 11,7% — a községfejlesztés, kereskedelem, lakásügy, legeltetési bizottsági téma szerepel. Ez utóbbiak felsorolásában a sorrendiség nagyságrendet is mutat. A napirendek között sorrendben a közigazgatási témák következnek — 14,9%. Ezek között túlsúlyban a testületi ülések előkészítései, majd az általános politikai napirendek jönnek sorban — 10,1%. Ide soroltam az ünnepségek, megemlékezések előkészítését, a választások irányítását, a békekölcsön szervezését stb. Végül utolsósorban a művelődés- politikai napirend — 3,9% — témaköre. 2. 1957-től a vizsgált időszak végéig a kép másképpen alakult. Bár itt is a legnagyobb nagyságrenddel szereplő napirend a gazdaságpolitika, de csupán 46,1 %-os arányban. Ugyancsak kisebb arányú a gazdaságpolitika körében a termelőszövetkezeti mozgalom kérdésköre — 41,5%. A beszolgáltatás már megszűnt, viszont nagyságrendben helyére került a községfejlesztés, - 27,9%. Emelkedett az adóüggyel foglalkozó — 17,9%, és az egyéb napirendek — 13,6% száma. Az egyebek között a szolgáltatás jellegű napirendeké a vezető szerep: kereskedelem, villamosítás stb. Az általános politikai kérdéseken — 11,1% — belül nagy hangsúlyt kap a tömegkapcsolatokkal foglalkozó napirend, itt is elősorban a KISZ-szel és az ifjúsággal kapcsolatban. A közigazgatási napirendek — 31,6% döntő többsége a testületi ülésekhez kapcsolódik. Még mindig utolsósorban a művelődés- politika, de az előző időszakhoz viszonyítva majdnem háromszorosára emelkedett az aránya — 10,8%. Ami ebben még külön pozitívum, hogy az előterjesztések nemcsak szervezeti, hanem tartalmi, elemző munkát is tartalmaznak. Megállapítható az is, hogy a községi tanács egyre nagyobb szerepet vállalt a község politikai életének irányításában. Tevékenysége komoly minőségi változáson ment keresztül. A napirendek vizsgálata is azt mutatta, hogy az ötletszerűséget és kapkodást a tervszerű munka váltotta fel. 1955-től kezdve községpolitikai tervet készítettek, amelyben döntő súllyal szerepelt a községfejlesztés, községgazdálkodás (villanyhálózat-bővítés, járdaépítés, fásítás, autóbusz-váró építése, üzletház-építés, iskola-és kultúrotthon-felújítás stb.), amely többségében a lakosság érdekeit, a község szépítését szolgálta.113 Ezt a nagy munkát méltatták az 1960. augusztus 20-án megtartott ünnepi tanácsülésen, ahol megemlékeztek a tanácsok megalakulásának 10. évfordulójáról. A tanácstagok helytállását és áldozatos munkáját megköszönve, elismerő oklevelet adtak át a 10 éves tanácstagoknak.114 Kulturális életünk a szocializmus alapjainak lerakása időszakában Az 50-es évek elején az egyik legfontosabb közoktatáspolitikai kérdés volt a munkás- és parasztszülők gyermekei középiskolai továbbtanulásának segítése. Először is a szülőket kellett meggyőzni, hogy engedjék gyermekeiket középiskolába,1 15 majd pedig biztosítani kellett az iskolába való bejárásukat. A tanács oktatási és népművelési állandó bizottsága javasolta, hogy a Hangony völgyéről indítsanak autóbuszt a diákok utaztatása céljából Ózdra. Ez annál is inkább fontos, mert csak Szentsimonból ebben az évben 12 tanuló járt az ózdi középiskolába, és a következő évben már 30—35 középiskolai tanulóval számoltak.116 A helyzet lényegében ugyanaz a szomszédos községekben is. 207
