Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Kovács Ernő: Szentsimon község fejlődése a szocializmus alapjainak lerakása idején, 1950-1962
59,1% Ez az ábra önmagáért beszél. Míg 1920-ban az összlakosság csupán 22,1%-a élt az iparból, addig ez a szám 1960-ra 59,1%-ra nőtt. Ezzel ellentétesen, de lényegében azonos arányban csökkent 56,1%-ról 9,1%-ra a mezőgazdaságból élők száma. Az átrétegződés lendületét mutatja a természetes számok alapján összeállított grafikon. Fő Ezen számok egybevetésével 1920 és 1960 között az átlagos növekedés az iparból élők körében 278,1%, tehát közel háromszoros, még 1959 és 1960 között is 112,9%-os. A mezőgazdaságból élők számának csökkenési üteme 63,4%-os. A statisztikák azonban nem mutatják a pontos valóságot, mert bár a mezőgazdaságból egyre nagyobb számban mentek át az iparba, a mezőgazdasági munkát még nem hagyták el, jellegzetesen kétlaki életet éltek, és számuk az átrétegződés arányában nőtt. Az 1949-es statisztikai adatok tanúsága szerint lényegében már nem volt olyan szegényparaszti család, ahonnan legalább egy családtag nem dolgozott volna az ipari nagyüzemekben. A középparasztság viszont csak az 50-es években került ebbe a helyzetbe, a kollektivizálás kapcsán. A megszervezett közös gazdaság még nem tudta zökkenőmentesen biztosítani a nyugodt megélhetést számukra, így a fiatalabbak gyári munkásként 202
