Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)

Kovács Ernő: Szentsimon község fejlődése a szocializmus alapjainak lerakása idején, 1950-1962

Nagy vihart kavart fel a tsz elnökének önkényeskedése. Halogatta a közgyűlés össze­hívását, súlyos kifogás alá esett emberi magatartása, és sorozatban követett el szabályta­lanságokat. Mindezek következtében 1961. május 6-án sor került leváltására.5 8 Ezt köve­tően megváltozott a tagság hangulata, javult a munkafegyelem, a nyári munkába aktívan bekapcsolódtak.59 A munkafegyelem javulásához hozzájárult az új vezetőség által kidol­gozott kedvező premizálási rendszer.60 1961-ben jelentős gazdasági eredményeket mondhatott magáénak a termelőszö­vetkezet. A tervezett beruházások megvalósultak, sőt túlteljesítették azokat. Megépül egy 120 férőhelyes tehénistáüó; félig kész állapotban egy 3000 férőhelyes csibenevelő; egy 50 fős növendék marhaistállóhoz pedig biztosítva van a teljes anyagszükséglet.61 Ezzel egy- időben indult meg a tsz-major villamosítási munkálata az ÉMÁSZ hozzájárulása után.62 A felmutatott eredmények alapján a tsz megkapta a Földművelésügyi Minisztérium elismerő oklevelét 1961. szeptember 30-án.63 Ezek után a meglepetés erejével hatott az 1961. év befejezésével a 10,61 Ft-os munkaegység érték. A zárszámadó közgyűlésen a járási küldötteket meglepte a tsz gyenge eredménye. Hozzászólásukban elmondották, hogy a vezetőség félrevezette őket.64 Ebben lehetett némi igazság, azonban a túlméretezett beruházásoknak, az év folyamán a tsz vezetőségében eluralkodó bizonytalankodásnak, személyi ellentétek kiéleződésének egyenes következménye volt a gyenge eredmény. Bizonyítható ez azzal is, hogy az 1962. gazdasági évben ugyancsak jelentős — bár mértéktartó — beruházásokra kerü t sor (traktor és egyéb gépek vásárlása, a megkezdett építkezések befejezése), mégis az év végén egy munkaegység értéke 26,70 Ft volt. 65 Ajavuló eredmény a mérsékelt beruházásoknak és a megszilárdult tsz-vezetésnek is következménye. Az elért eredmény — ajavuló tenden­ciája mellett is — gyengének mondható, amelyhez hozzájárult a tagság rossz munkafe­gyelme, elkeseredése az elmúlt év nagyon rossz gazdálkodása miatt, mivel egy fél éven keresztül sem terményt, sem pedig pénzt nem osztottak a tagoknak. Az elkeseredést bizonyítja, hogy néhány tag bejelentette kilépési szándékát, amelyet az alapszabály ér­telmében a közgyűlés elutasított.66 Az 1962. gazdasági év végére a termelőszövetkezet túljutott a mélyponton. Jelen­tősen megerősödött gazdasági és pénzügyi helyzete, ennek következtében csupán 160 ezer Ft-os mérleghiányt állapítottak meg a zárszámadás során.67 A gazdasági stabilizálódást bizonyítja, hogy az 1963. évben 4 új tag felvételére került sor.68 Az évvégén pedig már 33 Ft volt az egy munkaegységre kifizetett összeg.69 A következő években tovább javul­tak a termelés mutatói. A termelőszövetkezet megszilárdulását jelzik az alábbi adatok Megnevezés: 1960 1965 Termelőszövetkezeti túl. 1 172 kh 1 561 kh Tsz-tagok száma: 120 fő 112 fő Egy tsz-tagra jutó term, érték: 18 685,- Ft 81 261,- Ft Egy tsz-tagra jutó évi jövedelem: 5 284,- Ft 21 262,- Ft A termelőszövetkezeti tulajdon növelése az 1961—62. években történt számottevő mértékben. A későbbiek folyamán inkább földnélküliek léptek be a tsz-be. A tagok szá­mának csökkenése pedig a korábban ismertetett kedvezőtlen kormegoszlásból adódott. A termelési érték és a tagok évi jövedelmének növekedése beszédes bizonyítékai a tsz megerősödésének. Jelentősen fejlődött a növénytermesztés és állattenyésztés, amely befolyásolta ajöve- delem növekedését. Néhány példát ezekből:71 199

Next

/
Thumbnails
Contents