Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Kovács Ernő: Szentsimon község fejlődése a szocializmus alapjainak lerakása idején, 1950-1962
Megnevezés: 1962. évi 1965. évi Átlagtermés q/kh Őszi búza: 7,5 10,0 Intenzív búza: 12,0 13,0 Árpa: 8,0 8,5 Zab: 6,5 7,0 Kukorica: 11,0 12,0 * állatállomány szarvasmarha: 89 200 sertés: 82 50 ló: 25 25 Megjegyzendő, hogy az állattenyésztésben a fő hangsúly a szarvasmarha-tenyésztésen volt, ugyanez jellemző a háztáji állattartásra is. A termelőszövetkezet gazdasági megerősödésével párhuzamosan erősödött a tulajdonhoz való szocialista viszony a tagság körében. A tsz megalakulása első időszakában nagyon sok gondot okozott a gazdaság vezetőinek a széles körben elharapódzott lopás. Még rigmus is született ezzel kapcsolatban: ,A tsz az egy aranybánya, aki nem lop, az megbánja.” Gyakran kellett feljelentést tenni a köztulajdon megkárosítói ellen. Kulminált a lopás az 1962. évben, amikor a tsz a legválságosabb helyzetben volt.72 A következő évben egyre ritkábban találkozunk ilyen esetekkel, 1963-ban például már nyíltan és őszintén megbírálják a köztulajdon vámszedőit.73 Ekkor figyelhetjük meg először a pozitív változás jeleit. A kollektivizálás — Szentsimon községben is — lényegében 1962-re befejeződött. Joggal állapítják meg az MSZMP Vili. kongresszusán: „a szocializmus építése nagy lendületet vett, és befejeztük a szocialista társadalom alapjainak lerakását hazánkban.”74 A további feladatok egyike a gazdasági élet területén a termelőszövetkezetek megerősítése, amelyet sikerrel oldottak meg. Ezt az előzőekben vázolt adatokkal is igyekeztem bizonyítani, a községre vonatkozólag. A község társadalmi fejlődése Az 1949 és 1960-as népszámlálás között a község lakossága 66 fővel nőtt, ami 6,2%-os fejlődést jelent.75 Ha összehasonlítjuk az 1920 óta eltelt időszakkal, kisebb hullámzástól eltekintve, a lakosság számszerű növekedése egyenletes volt. A 40 év átlagos növekedési üteme 5,7%-os. Az eltartott és kereső lakosság számarányának alakulását szemléletesen mutatja az alábbi grafikon. A keresők számának ugrásszerű növekedését állapíthatjuk meg 1949 és 1960 között, ugyanakkor az eltartottaknál ellentétes tendenciáról beszélhetünk. A 40 év átlagos növekedési üteme 11,5%-os, viszont az 1949—60 közötti időszakban 30,5%-os a keresők viszonylatában. Az eltartottak esetében ez az ütem 5,4%-os növekedést, illetőleg 12,8%-os csökkenést mutat. A két adat között fontos összefüggést találunk. Ebben az időszakban indult meg a községben a nők nagyobb arányú munkába állása, elsősorban a fiatalabb korosztályban. A kereső lakosság foglalkozás szerinti százalékos megoszlását az alábbi grafikon mutatja be plasztikusan. 200
