Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Kovács Ernő: Szentsimon község fejlődése a szocializmus alapjainak lerakása idején, 1950-1962
küket tekintve természetesen az üzem oldalára billent a mérleg, hiszen a cél megfogalmazásából is egyértelműen az következett. Kiemelten szerepelt a szerződésben a politikai és kulturális nevelésben vállalt sokoldalú segítő szándék, a jelentős gazdasági segítségnyújtás mellett.45 A szerződés értelmében a patronáló üzem egy-egy képviselője gyakran részt vett a tsz közgyűlésein és vezetőségi ülésein, ahol ha kellett, konkrét gyakorlati tanácsokkal, vagy politikai felvilágosító munkával adott segítséget az itt-ott botladozó, időnként fegyelmezetlen tagságnak.4 6 Ehhez kapcsolódott az OKÜ KISZ-bizottságának vállalása az aratási munkák sikeres lebonyolítására.4 7 A gazdasági gondokkal küzdő termelőszövetkezetek számára hitelek nyújtásával is igyekezett az állam segítséget adni. Ezek példáját már az előzőekben is bemutattam az építési és gépvásárlási terv ismertetése kapcsán. Emellett évente jelentős volt az állami támogatás, dotáció, például: 1963-ban 123 ezer Ft.48 De sorolhatnánk tovább a sokoldalú támogatást49 Jelentős az a politikai irányító munka, amellyel a községi pártszervezet és a községi tanács, de a járási szervek is egyengették a termelőszövetkezet útját. Javaslatokkal, tanácsokkal, útmutatásokkal, ha kellett szigorú határozatokkal segítették a vezetőséget, irányították a termelőmunkát, a végrehajtást. Figyelemmel kísérték a zárszámadást, az eredményességet.50 A járási tanács például határozatban kötelezte a községi tanács végrehajtó bizottságát a tsz tervteljesítésének ellenőrzésére.51 Ugyanebben az időszakban határozatot hozott a jövedelem fokozása céljából az intenzív búzafajták termesztésére, de a jövedelemelosztás formáira is, megtiltva a részes aratást. Ezek ugyan már inkább az adminisztratív intézkedések sorába tartoztak, mégis politikai célt szolgáltak, nevezetesen a tsz megerősítését. 1962 decemberében pedig javasolta — a megyei pártbizottság javaslata alapján — a garantált munkáérőegység-előleg fizetésének bevezetését. Ez a határozat pedig már arra enged következtetni, hogy a tsz a megerősödés szakaszába lépett.52 A szakemberprobléma megoldására a felsőbb párt- és állami szervek komoly erőfeszítéseket tettek. Segítette ezt a munkát a 3004 sz. MT rendelet, amely megkönnyítette a szakemberek átcsoportosítását. így kapott a Haladás Tsz is képzett mezőgazdászt és könyvelőt. Emellett szaktanfolyamokkal (könyvelői napok), gazdasági bemutatók szervezésével, a bemutató gazdaságok rendszerének kialakításával is segítették a szakemberek felkészítését a gazdaságok irányítására. E rendszerbe kapcsolódott be a Haladás Tsz is, amikor a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának javaslata alapján Szaktanácsadó Bemutató Üzem lett. 5 3 Bármilyen jelentős is volt a társadalom támogatása, összefogása a tsz-ek érdekében, a közös gazdaságoknak mégis meg kellett küzdeni a kezdés nehézségeivel. Rá kellett nevelni a tagságot a közös munkára, a közös vagyon védelmére, de a vezetőknek is meg kellett tanulni az irányítást. Ez alól a Haladás Tsz sem kivétel. A különböző tanácskozásokon, párttaggyűlésen, tanácsülésen gyakori téma volt a tagság munkafegyelmének megszilárdítása. Több alkalommal megállapították, hogy ez a probléma összefügg a rossz vezetési módszerekkel, amely gyakorlatlanságból adódott. A tsz vezetősége nem fordított kellő figyelmet a munkaszervezésre, a vezetőségi ülések sorra elmaradtak.54 Gyakran személyi ellentétek zavarták a kedvező munkalégkör kialakulását. Ezek a problémák kihatással voltak a közös gazdaság eredményeire is. 1960-ban a betervezett 41 Ft helyett csupán 31 Ft-ot fizetett a tsz 1 munkaegységre.5 5 Ez tovább rontotta a tagság hangulatát. Az időnként összehívott közgyűléseken a megjelenők száma ingadozó. Elég gyakori a határozatképtelenség miatt másodszor összehívott közgyűlés, amelyeken nagyrészt egyéni problémákat és sérelmeket vitattak meg feszült légkörben.56 Máskor pedig mély hallgatásba burkolóztak és csak az utcán méltatlankodtak.5 7 198
