Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)

Beránné Nemes Éva: Adatok a felszabadulás és a demokratikus átalakulás kezdeteinek történetéhez Miskolcon és Borsodban

gatás, amennyiben igyekezett eleget tenni a szovjet parancsnokság utasításainak, a demokratikus kibontakozást szolgálta, s ugyanezt erősítette később a demokratikus pártok képviselőiből alakult népi szervekkel való együttműködésük. A demokratikus fejlődés hatást gyakorolt egyes közigazgatási vezetőkre is, ennek következménye, hogy lényegében az induláskor munkába állt apparátus vitte az ügyeket egészen 1947-ig, csupán egy kommunista főispán kinevezése és a főszolgabírói tisztség eltörlése mutat jelentősebb változást.

A vármegyei és városi közigazgatás vezetőire fontos és felelős szerep hárult a szovjet parancsnoksággal való együttműködés megteremtésében, mert a súlyos közellátási problémák megoldása, a helyreállítási munkák megkezdése, a termelés megindítása és a legsürgősebb közegészségügyi feladatok megoldása az adott viszonyok között csak ezen az úton volt lehetséges.

Miskolc elsőrendű fontosságú vasúti csomópont volt, a vasutak és a hidak helyre- állítása éppen ezért sürgős feladatot jelentett, amit csupán a közmunka rendszerével tudtak némiképpen megoldani. A szovjet katonai parancsnokság a sürgős helyreállítási munkák elvégzésére egyidejűleg nagy létszámú munkaerő kirendelését kérte. A közigazgatási vezetők nagy erőt fejtettek ki a munkaerő szervezett igénybevétele érdekében, a rendkívül nagy szükséglet miatt azonban elkerülhetetlen aránytalanságok is keletkeztek a terhek elosztásában. A szovjet parancsnokság megértő magatartását mutatja, hogy amint a frontvonal eltávolodott, a szovjet kerületi parancsnok nyomban intézkedett a munkaerő igénybevételének szabályozásáról. Elrendelte, hogy a helyi parancsnokságok csak az ő engedélyével toborozhatnak közmunkára.29 Végeredményben a közmunka rendszere az átélt nehézségek ellenére a helyreállításban jelentős eredményeket hozott, s minden békeidőbeli elképzelésnél gyorsabban használhatóvá tette a közlekedési útvonalakat.

A közigazgatás gyors újraindulása és a szovjet katonai parancsnokságokkal való jó együttműködés jelentős eredményekhez vezetett a város, illetőleg a megye életének a felszabadulással egyidejűleg végbement újraindulásában.

Miskolcon megindult a kereskedelmi forgalom és az ipari tevékenység. Az első hetekben 509 kereskedő és 936 iparos kezdte meg üzletének, illetőleg műhelyének működtetését, és megnyílt a piaci árusítás.30 A város kenyér- és lisztellátásának megoldása érdekében a polgármester gondoskodott a készletek felkutatásáról, megbízóleveleket adott ki azoknak a szerveknek, amelyeknek a készletek nyilvántartása eddig is a hatáskörébe tartozott. A felkutatott készletek beszállítására összeíratta a városban levő fogatokat, s minthogy mindezen intézkedések ellenére is csak részben sikerült a kenyérszükségletet fedezni, az arányos elosztás érdekében az ellátatlan munkásság, illetőleg a közmunkát teljesítők számára élelmiszelj egyeket bocsátott ki. Gondoskodott a zsírkészletek megfelelő elosztásáról, a húsellátás terén pedig korlátozásokat léptetett életbe, mert az állat- állománynak alig 20%-a maradt meg, s a jövőbeni húsellátás érdekében az állomány fenntartását kellett biztosítani. Burgonya, só, tüzelő és más közszükségleti cikkekből a teljesen kimerült készletek pótlására is nagy erőfeszítéseket tettek.31 Ugyancsak gondoskodtak a gyógyszerellátásról, a fertőző betegségek terjedésének megakadályozásáról, betegellátásról és csecsemővédelemről.32

A lakáshivatal a felszabadulás után egy héttel megkezdte az elhagyott, üresen álló lakások összeírását, és a hajléktalanok között való szétosztását. A helyreállítási munkálatok során a városi vízművek szivattyútelepét és a csőhálózatot két hét alatt rendbehozták, majd az elektromos hálózat kijavítása után, december 29-én megindították a vízszolgáltatást. A felrobbantott Szinva-hidakat ideiglenes fahidakkal pótolták.

A közigazgatás gyors újraindulását mutatja, hogy már december 19-én megkez172