Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Beránné Nemes Éva: Adatok a felszabadulás és a demokratikus átalakulás kezdeteinek történetéhez Miskolcon és Borsodban
dődött a közadók befizetése. Emellett az adóhivatal foglalkozott a közmunkaváltság beszedésével, és segédkezett az elszórt vagy elrejtett fegyverek összegyűjtésében.33 A vármegyei közigazgatás Miskolc felszabadulásától kezdve megszervezte az összeköttetést az addig felszabadított területekkel, s azután a front haladásával szinte párhuzamosan kiterjesztette hatókörét a megye többi részére.34 A közellátási hivatal azonnal működésbe lépett; december 20-ára már pontosan meg tudta állapítani, hogy az egyes községekben mennyi élelmiszer áll rendelkezésre. Megszervezte, hogy a miskolci piac ellátására a piaci napokra mindig más-más község vigyen 5—5 szekér fontosabb élelmiszert, és hatósági áron értékesítse. Az alispán felhatalmazást adott a főszolgabíráknak, hogy járásuk területén rendelkezzenek arról, hogy a jobban ellátott községek feleslegeiket adják át olyan gyengébben ellátott községeknek, amelyekben a harcok tovább tartottak.35 A vármegyei tisztiorvosi hivatal intézkedett a járványos betegségek terjedésének megakadályozására. Súlyos problémát okozott a katonai szolgálatra igénybe vett vagy elhurcolt orvosok hiányának a pótlása. Sok helyen 50—60 km-es körzetben nem volt orvos, s aki volt, nehezen jutott el a betegekhez, mert nem állt rendelkezésére jármű. Az alispán ennek megoldása érdekében kötelezte a községeket, hogy az orvos részére fuvart adjanak.36 A közigazgatási apparátus tevékenységének e vázlatos felsorolása is arra mutat, hogy fontos feladat hárult rá az élet újraindulásában, s mintegy újbóli igazolását adja a szovjet parancsnokság intézkedésének, amellyel ezt életre hívta. A MÓKÁN karhatalmi alakulat működése A MÓKÁN, mint fent említettük, fegyveres karhatalmi szolgálat ellátására kapott megbízást, nem politikai szervezet volt, de a maga sajátos eszközeivel politikai szerepet töltött be, működése szervesen hozzátartozik a kibontakozáshoz. Jelentőségét meghatározza, hogy míg a közigazgatási apparátus a korábbi keretekben működhetett az új feltételek között, a régi közbiztonsági intézmények életre hívása nyilvánvalóan népellenes tevékenységük következtében lehetetlen volt. Bár a felszabadulás előtti hetekben a városi rendőrség állományában, sőt tisztikarában is jelentkezett bizonyos kivárási hangulat az elvonultatási paranccsal szemben, jó részük vonakodott eleget tenni a nyilasok rendelkezéseinek, de magának az intézménynek a megelőző időszakban betöltött szerepe alkalmatlanná tette tagjait az új helyzetben fegyveres szolgálatra. A megyei közbiztonsági apparátus, a csendőrség, a német megszállás hónapjaiban és a Szálasi-rezsim idején súlyosan népellenes tevékenységet fejtett ki, tiszti állománya teljes egészében elmenekült, egyes visszamaradt legénységi állományú tagjai bekerültek a polgárőrségbe fegyver nélküli közbiztonsági szolgálatra, de a csendőri intézmény többet nem kaphatott teret. A MÓKÁN Miskolcon és Diósgyőrött létesült, majd kísérletet tett Miskolc körzetében további alakulatok létesítésére. A MÓKÁN szervezése a következőképpen folyt: előkerültek a rejtett fegyverek, amelyeket a német megszállás idején a tervezett felkeléshez gyűjtöttek össze a MÓKÁN tagjai, s szovjet őrség fedezete mellett beszállították ezeket a MÓKÁN karhatalmi laktanyává alakított pénzügyőrségi épületébe. Tóth Béla az illegális MOKAN-igazolványok mintájára magyar és orosz nyelvű igazolványokat készíttetett, és ami akkor midennél többet ért, az igazolvány hátlapjára rávezettette a fegyverviselési engedélyt. Karszalagot készíttetett fehér vászonból MÓKÁN felirattal, ami az igazolványnál szembetűnőbben tanúsította, hogy viselője jogosan hordja a puskát.3 7 173
