Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)

Beránné Nemes Éva: Adatok a felszabadulás és a demokratikus átalakulás kezdeteinek történetéhez Miskolcon és Borsodban

A MOKAN-szervezetnek, mint egyedüli fegyveres alakulatnak az engedélyezését megerősítve, a MÓKÁN parancsnokává Szalay Tibor alezredest, helyettesévé Szabó Lajos őrmestert, a MÓKÁN egyik legmozgékonyabb fegyveres ellenállási csoportjának vezetőjét nevezte ki. A MÓKÁN feladatait a következőkben jelölte meg: „Együttműködés a szovjet csapatokkal az általános rend helyreállítása érdekében; az állami értékek megőrzése; minden fasiszta elemnek, németeknek, terroristáknak és ellenszegülőknek letartóztatása és a városparancsnokságnak való átadása.’'

A továbbiakban kinyilvánította, hogy az egyházaknak teljes joguk van egyházi működésük folytatására, s felszólította az egyházi vezetőket addigi tevékenységük ellátására.

Azután számba vette a politikai pártok vezetőit, s felkérte őket, hogy segítsék a közigazgatást az élet újraindítására irányuló törekvések megvalósításában. A szervezett munkásság képviseletében Fekete Mihály diósgyőri munkás, a MÓKÁN egyik vezetője javaslatot teijesztett elő üzemi és szakmai tanácsok megszervezésére, amelyhez Mihajlov tábornok hozzájárult, s Fekete Mihály révén a munkásságot a munka megkezdésére és folyamatos termelésre buzdította.

Ugyanaznap este a kommunisták gyűlésén Tóth Béla számot adott a városházán lefolyt tanácskozásról, s már kialakultak tevékenységük keretei. Tóth Béla a pártiroda megszervezésével Fekete Mihályt bízta meg, ő maga a MÓKÁN átszervezését vállalta. Vajda Gábor, Rácz Zoltán és Rácz Zoltánné, akik korábban a MÓKÁN röpiratait fogalmazták, a Szabad Magyarország című lapot szerkesztették és írták, Szabó Lajos a MÓKÁN helyettes parancsnoka lett. A Diósgyőri Vasgyár megindítására Oszip István, a vasgyári szakszervezet alelnöke, az 1943. évi vasgyári béketüntetés szónoka kapott megbízást.15

A Kommunista Párt indulása

A párt működésének első látható jele a pártiroda megnyitása volt, nyomban a felszabadulást követő napon.

A Szabad Magyarország első számában közzétettek egy felhívást, amelyben bejelentették, hogy megalakítják a pártot, s csatlakozásra hívták azokat, akik egyetértenek a párt célkitűzéseivel. A megalakítandó párt neve a felhívás szerint: A Kommunisták Magyar- országi Pártjának Miskolci Szervezete.16 Jellegét a következőképpen határozták meg: „Az osztály tudatos magyar munkásság minden becsületes, haladó rétegét, csoportot és egyént maga köré tömörítő, fasizmus és háború ellen küzdő alakulata.” A felhívás minden öntudatos munkás, minden alkalmazott és szabad foglalkozású, katona és paraszt jelentkezését kívánja, aki igazolni tudja addigi magatartását és becsületesen, megalkuvás és hátsó gondolat nélkül közre akar működni a fasizmus kiirtásában és a háborús bűnösök megbüntetésében. Fekete Mihály, Fülöp József, Kaunitz Béla, Knébel Ferenc, Hegyi Kató és Hricz Zsófia, a pártiroda munkatársai egész nap fogadták a jelentkező kommunistákat, hogy számba vehessék, kikre számíthatnak a pártszervezet megalakításában. Hamarosan kiderült azonban, hogy a pártirodát nemcsak a kommunisták keresik fel, hanem a lakosság legkülönfélébb csoportjaiból sokan mások, nem pártjellegű, különböző kívánságokkal, ami jóformán teljesen lefoglalta a pártiroda munkatársainak idejét, ugyanakkor azt juttatta kifejezésre, hogy a fasiszta rendszer összeomlása után az emberek mindent a kommunistáktól vártak. A pártszervezet megalakulásának előkészületeit ilyen körülmények között a hivatalos időn kívül végezték el.

Az alakuló ülésről feltehetően nem készült jegyzőkönyv, legalábbis eddig nem került elő, csupán egy jelenléti ív maradt meg, amelyen nincs dátum. Nyilván ez az oka