Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Beránné Nemes Éva: Adatok a felszabadulás és a demokratikus átalakulás kezdeteinek történetéhez Miskolcon és Borsodban
annak, hogy a pártszervezet megalakulásának időpontjáról a helytörténeti irodalomban különböző megállapításokat találunk.17 A Szabad Magyarország december 9-i száma azonban, amely megismétli a felhívást a pártba való jelentkezésre, a már megalakult pártszervezet nevében szól. Ezt az adatot a visszaemlékezésekkel egybevetve, a december 7-i vagy 8-i dátumot tartjuk bizonyosnak.18 A dátum elvi jelentősége abban áll, hogy ez közvetlenül a felszabadulás napjaiban, tehát késlekedés nélkül, helyi kezdeményezésből ment végbe, indokolatlan ezt az Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítő bizottsága, egyben az MKP Ideiglenes Központi Vezetősége képviseletében Miskolcra érkezett Farkas Mihálynak tulajdonítanunk, s még kevésbé indokolt a pártszervezet megalakítása késlekedésének okaival foglalkoznunk. Az alakuló ülést Fekete Mihály, a MÓKÁN egyik vezetője, aki a német megszállás idején kapcsolatban állott a Békepárttal, vezette. Ott volt Vajda Gábor, Rácz Zoltán és Rácz Zoltánné, akik korábban a debreceni kommunista mozgalomban vettek részt, Miskolcon a MÓKÁN vezetőségéhez tartoztak; Barbai Ferenc elhunyt kommunista vezető közvetlen munkatársai közül Szaladnya Ferenc, Iglár István, Kecskés Ferenc; Oszip István, a vasgyári munkásmozgalom ismert vezetője; Urbancsok Mihály, népszerű szak- szervezeti vezető, a MÓKÁN egyik csoportjának vezetője; Fekete Pál, akiről a nyomdával kapcsolatban már szóltunk, Barla Anna diósgyőri fodrásznő, a nőmozgalom egyik szervezője, a MÓKÁN vezetőségének tagja, továbbá Szabó Lajos, a MÓKÁN fegyveres nemzetőrökből álló csoportjának vezetője. Részt vett a pártszervezet megalakításában Kaunitz Béla építőmunkás, Vincze Oszkár és Jekkel Géza, akik a miskolci kommunista mozgalomnak az 1930-as években működött csoportjához tartoztak; a miskolci szakszervezeti vezetők közül Knébel Ferenc bőripari munkás, Fülöp József nyomdász, Károlyi Tivadar szabómunkás, Zafír Sándor, a vasgyári szakszervezeti mozgalom harcosa. Ott volt Török János, a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségének egyik titkára, akit internálásból való szökése után Miskolcon ért a felszabadulás. A Szociáldemokrata Párt vezetői közül a kommunista pártszervezet megalakításában részt vett Pléh Sándor, Juhász István, Poprádi Pál és Rónai Rudolf, aki az ifjúmunkás mozgalomban dolgozott.19 Az ülés résztvevői mind egyetértettek abban, hogy nagy feladat vár a munkásosztály politikai pártjára, s hogy első lépés a Kommunista Párt megalakítása, megszervezése, de ehhez a felismeréshez az ott jelenlevők különböző módon jutottak el. A miskolci kommunista mozgalom valamennyi nemzedéke — a tizenkilencesek, a harmincas évek kommunista csoportjainak tagjai, valamint azok, akik az ellenállási mozgalom idején váltak kommunistákká — készült a párt újjáalakítására; véletlenszerű, hogy éppen ki érkezett oda a megbeszélésre, a következő napokban mind jelentkeztek a párt- szervezetben. A szociáldemokraták körében többféle elgondolás élt. Égy felszólaló kifejtette azt a meggyőződését, hogy a Szociáldemokrata Párt is újjáalakul majd, többen azonban úgy gondolták, hogy ez nem fog megtörténni. Tanácstalanságukhoz hozzájárult az a körülmény, hogy a miskolci pártszervezet titkára, Rónai Sándor a nyilas uralom idején menekülésre kényszerült, a felszabaduláskor még nem tartózkodott a városban, nem tudott útbaigazítást adni. A szociáldemokraták körében megnyilvánuló különféle felfogás képezte a Kommunista Párthoz csatlakozásuk különféle indítékait. Voltak, akik a kommunistáknak az antifasiszta mozgalomban betöltött szerepe láttán csatlakoztak, volt olyan kipróbált, régi munkásmozgalmi vezető, aki felelősséget érzett azért, hogy tapasztalataival a legális munkában járatlan kommunista mozgalmat segítse, ugyanakkor voltak olyanok is, akik pusztán azért kívántak belépni a kommunisták soraiba, mert nem remélték, hogy újra megalakul a Szociáldemokrata Párt. A gyűlés, amelyről fent szóltunk, határozatilag kimondta a kommunista pártszervezet megalakulását, átalakult választmánnyá, és végrehajtó bizottságot választott.20 167
