Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Beránné Nemes Éva: Adatok a felszabadulás és a demokratikus átalakulás kezdeteinek történetéhez Miskolcon és Borsodban
vezésére. Mihajlov tábornoknak ez a döntése az ellenállási mozgalom elismerése volt, s meghatározza jelentőségét, hogy az ország felszabadítása során Miskolc volt az első város, amelyben magyar fegyveres erő kapott utasítást a rend fenntartására. Míg Tóth Béla a parancsnokságon tárgyalt, a Toronyalja utcai bázison Fekete Mihály és néhányan, akik vele együtt várakoztak, elhatározták, hogy helyiséget keresnek a Kommunista Párt legális szervezete számára. Valaki a Kereskedelmi és Iparkamara székházát javasolta. Az épület első emeletét azonnal igénybe is vették, s már az első napon ott gyűltek össze sokan, miskolci és diósgyőri kommunisták, akik korábban tagjai voltak a pártnak, kommunista érzelmű szervezett munkások, szociáldemokrata párttagok és többen olyanok is, akik az antifasiszta ellenállási mozgalom révén kapcsolatba kerültek a kommunistákkal. Elhatározták, hogy előkészítik a pártszervezet megalakítását, s addig is, arníg ez megtörténik, pártirodát nyitnak.12 A helyi pártszervezet megalakítására vonatkozó elhatározást, a felszabadulás óráiban, elvi jelentőségűnek kell tekintenünk. Ezt azért kell itt kiemelnünk, mert a hely- történeti irodalomban teret nyert az a felfogás, hogy a miskolci ellenállási mozgalom vezetői összetévesztették a párt és a MÓKÁN szerepét, a MOKAN-t meghagyták önálló pártként, s ebből számos elméleti és politikai tisztázatlanság következett.13 A politikai kibontakozás kezdetét jelezte a felszabadulás első óráiban az első szabad újság, a Szabad Magyarország megjelenésének előkészítése is. Abban a nyomdában, amelyben a MÓKÁN illegális röpiratai készültek, Vajda Gábor, fiatal nyomdász és újságíró, aki a MOKAN-röpiratok készítését vezette, Fekete Pál régi nyomdásszal, a nyomda cégvezetőjével, aki a nyomdát korábban a MÓKÁN rendelkezésére bocsátotta s az illegális kiadványok előállításában maga is részt vett, valamint a nyomda régi munkásai, két megmaradt gépet üzembe helyeztek, s már az első nap kiszedték és tördelték a vezércikket, a köszöntést, amely a Vörös Hadsereget üdvözölte, valamint a szovjet parancsnokság 1. számú parancsának szövegét, amelyet Tóth Béla a parancsnokságtól kapott.14 A MÓKÁN fegyveres őrség szervezése, a politikai élet újraindulását jelző szabad sajtó csakúgy, mint a legális Kommunista Párt jelentkezése, a felszabadulás nyomában országszerte kibontakozó demokratikus átalakulás része és elindítója. Ebben a folyamatban nagy lendítő erőt jelentett a szovjet katonai parancsnokság politikai tevékenysége. Alig néhány órával azután, hogy befejeződött a város felszabadítása, Mihajlov tábornok kihallgatáson fogadta a városi közigazgatás, az egyházi hivatalok és a demokratikus pártok vezetőit, valamint a szervezett munkásság képviselőit. Rövid tájékoztatót tartott a frontvonal alakulásáról, majd a fasiszták szétzúzásában való együttműködésre szólította fel a jelenlevőkön keresztül a város lakosságát. Ismertette, hogy a Vörös Hadsereg további felszabadító harcának és a magyar népnek érdekében kívánatos, hogy a városban a rend minél előbb helyreálljon és meginduljon a termelőmunka. A társadalmi átalakulásra vonatkozóan annak kijelentésére szorítkozott, hogy „a Vörös Hadsereg nem akarja Magyarországon a szovjet rendszert megvalósítani, a kormányzati rendszert a magyar nép maga választja meg”. Megbízást adott az addigi közigazgatási vezetőknek, hogy ismét töltsék be hivatalaikat. Kinevezést kapott Gálffy Imre polgármester, Honti Béla helyettes polgármester, aki Szálasi hatalomátvételéig ugyanezt a posztot töltötte be. Az egykorú tudósítás szerint a katonai parancsnok a kinevezéshez kérte az értekezlet résztvevőinek a hozzájárulását is. Mihajlov tábornok a tanácskozáson ezután elrendelte a rendőrség lefegyverzését, s a mintegy 60 főnyi, helyben maradt rendőrség tagjait Hegedűs Béla városházi tisztviselő parancsnoksága alatt fegyver nélküli rendfenntartó szolgálat ellátására utasította. 165
