Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Lehoczky Alfréd: Az ipari létszám alakulása és megoszlásának fő vonásai Borsod megyében a századforduló körül
korszakjellege év alsó határ % felső dinamikus 1894-97 94,2 103,1 (jan.) (nov.—dec.) stabil 1909-12 97,6 102,3 Gúl.) (nov.) depressziós 1900-03 97,9 103,6 Gúl.) (ápr.) összességében a dinamikus korszakban a legnagyobb a különbség a két határérték között. Ettől kisebb a depressziós időszak különbsége, s legkisebb a stabilitás időszakában. A fenti mozgások természetesen hatással voltak a munkásokkal kapcsolatos magatartása: a létszámstabilitásnak fontossága befolyást gyakorolt arra, hogy egyes esetekben hogyan reagált a vállalat a munkások követeléseire, megmozdulásaira. A munkások stabilizációs állapotára fényt vet egy 1904-beli adat. 1904-ben a 4127 dolgozóból 2653-nak (64,3%) egy-nyolc év közötti munkaviszonya volt. 1024 főnek (24,8%) 9—15 év, 432 főnek (10,5%) 16—30 év, míg 18 főnek a munkaviszonya meghaladta a harminc évet.51 A megye társadalmi szerkezetében végbemenő változások A népesség növekedése Az ipari létszám vázolt fejlődése lényeges befolyást gyakorolt a megye népességének növekedésére és belső szerkezetének alakulására.52 Elsősorban az ipari létszám alakulása eredményezte — a vándorlási különbözeiét is figyelembe véve — a megye népességének dinamikus növekedését. A megye népessége — Miskolccal együtt — 1869 és 1910 között 93 697 fővel növekedett (148,3%). A növekedés a század utolsó évtizedében volt a legerőteljesebb. Ebben az évtizedben a növekmény 39 512 fő volt (17,6%). A század első évtizedében újból 32 328 fővel növekedett a népesség száma, ami az ipar fejlődésének lelassulását jelezve, a korábbi évtizedekhez képest visszaesést jelent, főleg a dinamizmust tekintve (12,6%). összességében mégis ez a két évtized volt az, melyek során a megye népessége nagymértékben növekedett (70 920 fő), vagyis az egész növekmény (1869-től számítva) 75,7%-a erre a két évtizedre esik. A népesség azokon a településeken nőtt a legintenzívebben, melyeken valamilyen jelentősebb bánya- vagy ipartelep jött létre, illetve amelyek a telephelyekhez közel feküdtek.53 Az egyes közigazgatási egységek (járások) népességének növekedése is elsősorban a területükön levő ipartól meghatározott.54 Mindvégig erőteljes Miskolc város népességének növekedése (228,4%). 1869 és 1910 között népessége több mint duplájára emelkedett (21 535-ről 49 182-re). A növekedés üteme ugyancsak a 19. század utolsó (134,3%) és századunk első évtizedében (120,4%) volt nagy. Miskolc ebben az időszakban az ország leggyorsabban fejlődő városa, s 1910-re a 49 182 fős lakosságával a „közép nagyvárosok” sorába került.55 Abban a versenyben, mely a terület két városa (Kassa és Miskolc) között a „vezető szerepért” folyt, a század elejére Miskolc javára dőlt el, s túlhaladta Kassa népességét, a vidék gazdasági központjává fejlődött.56 Ugyanakkor Miskolc kulturális és politikai súlya még lényegesen Kassa mögött maradt.5 7 154
