Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)

Lehoczky Alfréd: Az ipari létszám alakulása és megoszlásának fő vonásai Borsod megyében a századforduló körül

számára annak egyetlen feltétele a szükséges földterület volt, határozottan jelentkezett a „föld utáni vágy”, mi több, az éhség. Mindebből következik az a kilátástalanság, ahogy az uralkodó osztályok különböző képviselői a kivándorlásra reagálnak. Miklós Ödön a miskolci kivándorlási konferencián megállapította, hogy miután az alapvető okon változtatni nem tudnak, egyetlen lehetőség, hogy törvényes eszközökkel szabályozzák a kivándorlást. Emellett azonban elengedhe­tetlennek tartja a „jólét” és az „erkölcsi kötelék fokozását”.40 A Kerületi Iparkamara ugyanakkor óva int attól, hogy hatalmi erőszakkal lépjenek fel a kivándorlással szemben. Megállapítja, hogy „csak általános viszonyaink javulása, fellendülése és virágzása” segíthet e „szomorú jelenségen”. Egyébként a Kamara szerint teljes „tanácstalansággal” állnak a kivándorlással szemben.41 A borsodi viszonyokat vizsgálva a két pólust (az edelényi és az ózdi járást) emeljük ki. A két terület azért is érdekes, mert földrajzi-természeti viszonyai (kedvezőtlen dom­borzat) és birtokviszonyai közel azonosak. Sok hasonlóság van az ipar térhódításában is, de egy ponton alapvető különbség áll fenn köztük: míg az ózdi járásban a mezőgazdasági népesség iparba történő bevonása már a kivándorlási hullám előtt lezajlott, s itt a népesség számára a változás már befejezett tényként jelentkezett, az edelényi járásban a két folya­mat egyidőben ment végbe, s a jelek szerint Amerika vonzása (a földszerzés, a parasztnak maradás lehetősége) erőteljesebbnek bizonyult. Az edelényi járásban az ipari munkahelyek száma elenyésző volt a mezőgazdaságból felszabaduló népességhez viszonyítva. Minden bizonnyal fokozta a kivándorlás vonzerejét az a bizonytalansági érzés, mely működő gyárak és bányák megszűnése következtében keletkezett. A szendrői szénbánya megszűnése után a bányászok szinte kivétel nélkül kivándoroltak. A bányamunkásság általában is érzékenyebben reagált a kivándorlásra, s ez - még az ózdi járásban is tapasztalható. A kivándorlás intenzitása erőteljesen befolyásolta a rudabányai ércbánya létszámát. A kivándorlás Borsod megyében is elsősorban a mezőgazdasági népességet érintette. Közvetlenül a mezőgazdasági munkaerőhelyzetet befolyásolta elsősorban, közvetve azon­ban (munkaerő-tartalék és munkabér vonatkozásában) az ipar helyzetére is hatással volt. A kivándorlók 74%-a mezőgazdasági dolgozó volt. A bánya- és ipari munkásokra az 1905— 1907-es években 14,1%, az 1911 —13-as években 11,8% jutott. A kivándorlók mint­egy 12%-a napszámos és cseléd. A bérhelyzeten túl hozzájárult a munkások kivándorlásához a gazdasági válság és a munkásmozgalommal szembeni fellépés. Borsod megyében az 1900-ban kibontakozó gaz­dasági válság tagadhatatlanul hozzájárult a kivándorlás gyors eszkalációjához. A diósgyőri gyárból elbocsátott munkások egy része kivándorolt.42 1905-ben olyan területekről is kivándoroltak, melyek ipari körzetnek számítanak. Diósgyőrből 120, az ózdi járásból 103, Sajószentpéterről 95 fő. Növekszik a mezőkövesdi járásban a kivándorlás. Ebben az év­ben Mezőkövesdről 377 fő vándorolt ki. Több jel mutatja, hogy az 1905—1907-es évek sikertelen sztrájkharcai a bányászok között ugyancsak a kivándorlásra ösztönöztek.43 A kivándorlás hatására a század elején krónikus munkaerőhiány lép fel a megyében. A bányák kedvezőtlen munkásviszonyai már 1901-ben jelentkeztek. A kivándorlás hatása a munkaerőhelyzetre az 1906-1907-es évektől vált kritikussá, amikor a kibontakozó konjunktúra a termelés növelését tette volna lehetővé. Az Iparkamara a válságot követő erőteljesebb fellendülés elmaradásának egyik okaként egyenesen a kivándorlás következ­tében előálló munkáshiányt hozta fel. A borsodi gyárak és bányák munkaerőhiányát nem elsősorban a borsodi kivándorlás érintette, hanem a természetes munkaerőbázisát képező Gömör megyében lejátszódó folyamatok. Az Ózd vidéki bányákat és gyárakat súlyosan érintette, hogy a Heves megyei pétervásárai járásban ugyancsak erőteljes volt a kiván­151

Next

/
Thumbnails
Contents