Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Lehoczky Alfréd: Az ipari létszám alakulása és megoszlásának fő vonásai Borsod megyében a századforduló körül
attól függően, hogy a vállalat által létesített legénylaktanyákban élnek-e (ami főleg Diósgyőrre jellemző), vagy pedig a környező települések magánlakásaiban albérlőként (ami inkább Ózdon tapasztalható). Már a fentiekből is látható, hogy az ipari munkásság kialakulása az egyes körzetekben nem azonos. Célszerű ezért ipari körzetenként sorra venni a fejlődést. A gyáripar — mint láthattuk — Ózd vidékén válik elsőként jellemzővé megyénkben. Azt is láthatjuk, hogy a gyárak és bányák fejlődése e körzetben fokozatosan megy végbe, s ez lehetővé tette a szakértő munkások mellett a helyi (vidéki) népesség bevonását. Az ózdi gyárról fennmaradt első munkásstatisztika is azt mutatja, hogy a helyi népesség itt jelentős arányban volt képviselve.22 Mivel a folyamatok Ózd környékén a leginkább kitapinthatok, e területtel kissé részletesebben foglalkozunk. Az ózdi medencében levő három objektum (az ózdi gyár, a szénbányák és a borsod- nádasdi lemezgyár) munkáslétszámában 1851 és 1880 között, a három fő forrást (külföldiek, északi megyékből valók és a helybeliek) alapul véve a következő volt a helyzet:2 3 Megnevezés 1851 1870 1880 külföldi 37 60 36 északi terület 161 331 296 helybeli 220 457 434 összesen: 418 848 766 A helybeli munkások aránya már 1851-ben 52,6%, ami a továbbiakban némileg emelkedik csak (1880:56,7%). Ugyanakkor az is látható, hogy az északi megyékből származó munkások aránya mindvégig jelentős marad. A külföldi munkások aránya nem számottevő. A három üzem munkáslétszámának megoszlása szembetűnően különböző. Az ózdi gyárban 1851 és 1880 között a munkások között a helyben (ideértve a környező községeket is) születettek aránya kerül első helyre. A fejlődésben figyelembe kell vennünk, hogy 1880-ban Ózdon már megjelenik a második generáció, akiknek szülei még bevándorlók voltak, ők maguk azonban már itt születtek. Az arány a három évmetszetben az alábbi: Megnevezés 1851 1870 1880 Létszám (fő) 277 234 279 Származás (%): külföldi 11,9 7,7 3,9 északi terület 47,7 42,3 46,3 helybeli 40,4 50,0 49,8 Külön vizsgálva a helybeli munkásokat, 1951-ben még kevés községből tevődött össze a létszám. Ózd mellett (15 fő) továbbra is négy szomszédos község dominál (Csépány 17, Várkony 16, Bolyok 12, Csermely 11 fő). A fentieken kívül tizenegy községből dolgoztak a gyárban (1—5 fő), közülük Sáta és Hét községek emelhetők ki (5—5 fő). A bányákban (Ózd-Karu, Nádasd) a helyi népesség aránya mindvégig meghatározó: 1851-ben a 141 főből 76,7% a helybeli. A bányák létszámmegoszlása két dolgot jeiez: az egyik, hogy a létszám meglehetősen nagy ingadozásokat mutat. A fluktuáció nagysága látszik abból is, hogy hosszabb folyamatos munkaidővel csak kevés bányász 10 Levéltári Évkönyv II. 145
