Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Varga Gáborné: A miskolci városi zenekar megalapítása és a fennmaradásáért folytatott küzdelem 1914-ig
Az igények egy városi zeneiskola után már olyan erősek és szemmel láthatóak voltak, hogy a város soká nem késlekedhetett egy általa alapítandó intézmény megnyitásával. Kereskedő város lévén, vezetői gyakorlatiasak és pontosak voltak. Elhatározásukra befolyással bírt, „hogy az iskola létesítése háztartási és pénztárukat csak kis mértékben fogja megterhelni”. Kiszámolták az új intézmény költségvetését: „80 fizető tanuló mellett a bevétel 6720 K. a kiadás 7050 K. 120 fizető tanuló mellett számolva a bevétel 10 080 K. a kiadás 10 116 K. leend.”4 Az iskola rendelkezésére bocsátották a volt kórházi épületet, elfogadták a zeneiskolára vonatkozó szervezeti szabályrendeletet, ki tették 30 napi közszemlére és felterjesztették a Borsod megyei Törvényhatósági Bizottsághoz.5 A Miskolc városi ének és zeneiskola szervezeti szabályzata 27 pontban igen gondosan, pontosan tartalmazza mindazt, ami az intézmény hatékony, színvonalas működéséhez szükséges volt. Az 1. pontban kinyilvánították, hogy a város a zene és ének tanítása, és a zenei ízlésfejlesztés szempontjából iskolát állít fel: Miskolc városi zeneiskola címmel. 2. pont szerint az oktatás az ének és zene elméleti és gyakorlati oktatására terjed ki. Kezdettől magas mércét állított az iskola elé. „Különös célul tűzi ki, hogy a legmagasabb fokú kiképzésre törekvő tanítványait az Országos Zeneakadémia tanulmányaira előkészítse.” Elsősorban az igényekre tekintettel a zongoratanszakot nyitották meg. Egyéb hangszereken való tanítást az iskolabizottság a jelentkező szükségletekhez képest lépteti életbe. A 3. pont a felvételi életkort határozta meg 9 évben. 4. pont a tanév időtartamát állapította meg szeptembertől júniusig. 5. pont a tanulók felvételi módjáról döntött. 6. pont a felvételi díj és tandíj fizetés szükségességét mondta ki. Nagyon figyelemre méltó a 7. pont, amely módot adott szegénysorsú tehetséges növendékek számára tandíj- mentességre. A tandíjmentességet a fizető tanulók 10%-ában állapították meg. Igen szigorú előírásokat tartalmazott a 8. pont: „Hátrálékos tandíj követelések a városi adók módjára közigazgatási úton hajtatnak be.” A 9. pont az iskolai év munkabeosztásáról és az év végi nyilvános vizsgáról rendelkezik. A 10. pontban nagy körültekintéssel előírták, hogy a város képviselő testületé a) évenkint megállapítja a zeneiskola költségvetését és ezzel együtt a működő tanárok számát, b) az iskola fejlesztését és szervezetét érintő minden kérdésben a bizottság meghallgatása mellett határoz. 11. pont az iskola felügyeletét szabályozza, amely a zeneiskolai bizottság útján történik. Ennek elnöke a polgármester. 12. pont a bizottság jogkörét szabályozza. 13. pontban ismét kiviláglik a város szigorúsága: „Az évenként megállapított költségvetés keretén belül a szükséges pénz utalványozását a zeneiskolai bizottság elnöke (tehát a polgármester) teljesíti.” 14. pont szabályozza a bizottság különös teendőit. A tanári állások betöltését hatáskörébe utalja, valamint a költségvetés beterjesztését is. 15. pont az elnök hatáskörét szabályozza. 16. pont szerint tanári állásra csak zeneakadémiai képesítéssel lehet pályázni. 17. pont segédtanár alkalmazását is lehetővé teszi. 18. pont a rendes tanárok nyugdíjigényeit szabályozza. 19. pont a fegyelmi eljárások rendjét. 20. pont az igazgatói díjazás mértékét határozza meg. E szerint a rendes tanári fizetésen felül havi 600 K. pótlék illeti, a nyugdíjjogosultságba is beszámíthatóan. 21. pont szerint a zeneiskola színvonala érdekében az igazgató tanári értekezleteket köteles tartani. 8 115
