Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)

Kun László: Az 1956-os ellenforradalom kibontakozása, a proletárdiktatúra helyi szerveinek felszámolása Miskolcon és Borsod megyében

két típusba sorolhatók e testületek: az első típusba azok tartoztak, amelyek létrejöttét vagy idegen, a megyét járó ellenforradalmi csoportok, vagy az iparvidékre bejáró ingázó, kétlaki munkások által kezdeményezett zavargások előzték meg, a második típusba azok a kisközségi munkástanácsok tartoztak, amelyek a közigazgatási apparátus kezdeményezésére és irányításával jöttek létre.

Az első típus jellemző példája az aszalói munkástanács volt. Az az ellenforradalmi csoport, amely Szikszón garázdálkodott, Aszalón is megjelent, s leverte a tanácsháza tábláját és a vörös csillagot. Ugyanúgy, mint Szikszón, átvonulásuk itt is feltüzelte a kedélyeket, s nagyobb csoport gyűlt össze a községi hősi emlékműnél. L. I., a nemzeti parasztpárt volt községi titkára, többedmagával akcióba lépett, és az előző években eltávolított turulmadarat visszahelyezte az emlékműre. Ezután L. I. kezdeményezésére egy küldöttség kereste fel a tanácselnököt és a titkárt, akiket felszólítottak, hogy szerkesszék meg a község követeléseit, mert „tudják, hogy mi fáj a lakosságnak”.153 A tanácsvezetők gazdasági kérdésekre koncentráló követeléseket állítottak össze, majd az emlékműnél megkezdődött a nagygyűlés. A gyűlésen azonban nem fogadták el a tanácsvezetők előterjesztését, s kibővítették azt a szovjet csapatok kivonásának követelésével. Ezután a szokványos ellenforradalmi jelszavak és külsőségek jegyében tüntetést rendeztek a község utcáin. (Kossuth nóták, „mars ki ruszki”! „rákosisták szedjék a sátorfájukat, pusztuljanak!” stb.) A felvonulás után L. I. egy 40 fős csoporttal vontatóra ült és Szikszóra ment, hogy a követeléseket átadják a járási pártbizottság titkárának. Közben bekapcsolódtak a szikszói tüntetésbe, segítettek lefegyverezni a szikszói rendőrséget, majd visszatértek Aszalóra, ahol a tanácsházán megválasztották a munkástanácsot, s annak elnökévé L. I.-t.

Aszalón október 26-án 12 tagú koalíciós munkástanács alakult. A jelölésnél mellőzni akarták az MDP tagjait, s végül is a községi tanács vb-titkárának tiltakozása nyomán

3—3 kommunista, kisgazdapárti, parasztpárti és szociáldemokrata munkástanácstagot választottak meg, amely nagyon gyorsan átvette a hatalmat a községben. Október 27-én közölték ugyanis a községi tanács elnökével és titkárával, hogy távozzanak a tanácsról, különben „felelősséget nem vállalnak érettük”. A tanácsvezetők átadták hivatali kulcsaikat L. I.-nek, s ezzel a községben megszűnt funkcionálni a törvényesen megválasztott tanács, helyét egy koalíciós testületnek adta át.154

A kisközségi munkástanácsok túlnyomó többsége azonban közigazgatási úton alakult meg, s létrehozásukban általában a tanácsi vb-titkárok játszottak kezdeményező szerepet. Tipikus példaként a rakacai munkástanács megalakulását tekintsük át. A rakacai munkástanács október 26-i választói gyűlését a községi tanács vb-titkára nyitotta meg, és „ismertette, hogy meg kell alakítani a munkástanácsot, melyek hivatása a közbiztonság ellenőrzése és egyéb községi ügyek vezetése. A megnyitó beszéd után a tömeg elénekelte a Himnuszt, egy helybeli lakos pedig elszavalta a Talpra magyart, melyet a közönség nagy lelkesedéssel fogadott.”155 A gyűlésen, amelyen a község 90%-a megjelent, 15 tagú munkástanácsot választottak. A választógyűlés után a jegyzőkönyv szerint „az újonnan megválasztott vezetőség, illetve munkástanács átveszi a községben a vezetést”. (Az én kiemelésem — K. L.), és a községi lakosság aláveti magát. . . rendelkezéseinek.”156

A falusi tüntetésekben — de általában más ellenforradalmi megmozdulásokban is — jelentős szerepet játszott az alkohol. Mikóházán egy ittas egyénekből álló 8—10 tagú csoport hatolt be a begyűjtési alkalmazottak által elhagyott irodahelyiségbe és elégették a begyűjtési nyilvántartásokat.15 7 Zemplénagárdon „október 27-én egy békés tüntetést szerveztek, hogy megnyilvánítsák akaratukat a diákság akaratával, mely azonban sajnos nem úgy folyt le, ahogyan készült, mert a felvonulás a kocsmából kiindulva történt meg, s így nem olyan rendesen folyt, mint ahogy eltervezték . . . Községünkben is a Szabad Európa rádió annyira megzavarta gondolkodásukat, hogy azt sem tudták már, milyen politikát kövessenek.”15 8

272