Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)

Kun László: Az 1956-os ellenforradalom kibontakozása, a proletárdiktatúra helyi szerveinek felszámolása Miskolcon és Borsod megyében

megyei munkástanács irányelveivel — ellenőröket jelölt ki az üzem gazdasági vezetői mellé, s ezzel megtette a lépéseket az üzem irányításának átvételére.

Az egyetemi Diákparlament szintén október 26-án építette ki szervezetét. Mint korábban érintettük, október 23-án évfolyamonként küldötteket választottak a DISZ országos diákparlamentjének ülésére. Ez a testület — melynek mintegy 30—40 tagja volt — lett azután a Diákparlament. Október 26-án az elnök intézkedése folytán megalakultak a Diákparlament különböző szekciói. Létrejött az elvi csoport, amelynek az egyetemi ifjúság irányítása, összefogása, valamint a testület politikai állásfoglalásainak kialakítása volt a feladata. 27-én létrehozták az egyetem objektumainak őrzésére a belső őrséget s a megyei munkástanácsnak alárendelt külső őrséget, amelynek feladata a közrend fenntartása volt a városban. A BM főosztály kifosztása után az egyetemre szállítottak egy R 20-as rövidhullámú rádióadót; az adó üzemeltetésére és a nyugati, valamint a magyar rádiók híreinek regisztrálására és értékelésére hírcsoportot hoztak létre. A csoport az egyetem saját rádióadásain kívül — amelyek jórészt a nyugati magyar nyelvű adások és a Diákparlament állásfoglalásának továbbításából álltak — a Borsodi Rádió számára is szolgáltatott híranyagot. A Diákparlament és a különféle testületek, intézmények közötti összeköttetés fenntartására motoros csoportot alakítottak, s külön csoport gondoskodott a hallgatók élelmezéséről is.123

A Diákparlament e periódusban jelentős szervező tevékenységet fejtett ki. Tagjai, megbízottai járták a megye üzemeit, községeit, ahol egyéni belátásuk és politikai alkatuk szerint intézkedtek, a megye munkástanácsa október 25-i határozata értelmében közreműködve a különféle munkástanácsok létrehozásában. A Diákparlament nem testületként funkcionált, hanem egyes — általános meghatalmazással rendelkező tagjai — intézkedtek a testület nevében.124 A diákparlamenti küldöttek eszmei munícióját az egyetem 11 és a DIMÁVAG 21 pontos követelése jelentette, s e két dokumentum tartalma determinálta tevékenységük politikai jellegét. E tevékenység egyértelműen ellenforradalmi volt, nemcsak azért, mert a fenti két dokumentum ellenforradalmi követeléseket tartalmazott, hanem azért, mert a Diákparlament képviselői a „hős ifjúság” nimbuszától övezve szervezték azokat a testületeket, amelyek a megyében felváltották a proletárdiktatúra helyi szerveit.

Kazincbarcikán a Borsodi Vegyi Kombinátnál október 25-én a miskolci tüntetés hírére kezdődtek a zavargások. Az üzem területén 7—800 fős csoport gyűlt össze, s leverték a vörös csillagokat. Az üzem párttitkárának ekkor még sikerült lecsillapítani a kedélyeket, és visszahelyeztetni a leszedett csillagokat.125 Október 26-án itt is megalakult az üzemi munkástanács: az üzem állami és pártvezetése kezdeményezte létrehozását. Megalakulása után a munkástanács határozatilag csatlakozott a megyében meghirdetett csendes ülősztrájkhoz, tudomására hozta a gyár munkásainak, hogy kapcsolatba lép a megyei munkástanáccsal, megszervezte a sztrájkőrséget, s kijelölte a sztrájk idején is dolgozó üzemrészeket.12 6

A robbanásveszélyes gyár őrzésére létrehoztak egy jórészt kommunistákból álló fegyveres őrséget. Miután október 27-én a szuhakállói „KÖMI-tábor” rabjai kitörtek, a munkástanács elhatározta, hogy nemzetőrséget állít fel, amelynek parancsnokságával F. A.-t bízták meg.127

Október 25-én a késő délutáni órákban Ózdon is mind zavarosabb lett a hangulat. A kultúrotthonban a városi DISZ-bizottság tartott gyűlést, amelyen különféle követeléseket állítottak össze. A DISZ-bizottság gyűléséről kijött fiatalok, a hozzájuk csapódó egyéb személyek, tüntetést kezdeményeztek, s megindultak a gyár felé. A tüntetés hamarosan kommunista- és szovjetellenes jelszavak jegyében folyó rombolássá fajult: a középü264