Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Kilián István: Színjáték Miskolcon a XVIII. század második felében
1777. äug. 12. P[ater] Professor Suprema Grammatices Classis Produxit Comoediam in publico Oppidi foro, Ubi coetus Cothurnariorum occasione fori distrahit Cothurnos in concursu plurimorum tam nobilium, quam civium ex qua spectatores nostri C[i]v[ita]tis hora 8-va pro secunda coena comparuerunt. Diar. Misk. Min.: Bajay 1896. 199, Szendrei 11.479. 1777. aug. 29. P[ater] Lucas Professor parvae produxit Generalem probam extructo Theatro in curruli prius decenter Mundato hora 4. pomeridiana, cui interfuerunt Patres o[mne]s C[on]v[ent]us. Diar. Misk. Min .Bajay 1896. 199,Szendrei II. 479. 1777. aug. 31. Absolutis de more Vesperis Produxit Comoediam Hungarico Idiomate Praefatus P[ater] Professor in concursu omnium fere Dominorum Comitatensium et quam plurimorum Dominorum Oppidanorum. Diar. Misk. Min. Bajay 1896, 199. Szendrei II. 479. 1778. okt. 14. főispáni installáció napja, az installáció lezajlása után ebéd: „Paulo post prandio parato consedunt Tabulae omnes praefati, sub his RJeverendus] PJater] M[agister] Anselmus Gvardianus adducendo secum bene indutos ex studiosis Actores simulque Cantores, dum acta sua Idem produxxisset magno cum applausu omnium Dominorum animos gaudio replebat. Ubi solus supremus Comes dehuo repeti eandem actionem jussit. Postea acclamationibus ibidem D[omi]nis hae voces auditae sunt, si hucusque n[on] noverunt Minoritás, noscant modo.etiam nos erimus memores fatigiorum. Sic est installatio coronata. Diar. Misk. Min. 1780. febr. 3. post prandium hora tertia Rjeverendus] Pjater] Professor Syntaxeos produxit Hilarem Auditoribus spectatissimis Declamationem. Diar. Misk. Min. JEGYZETEK [1] Kilián István: Adatok egy reformkori miskolci diák színházi műveltségéhez. In: A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. Miskolc, 1972. 60—74. [2] Kovács Gábor: A miskolci ev. ref. fó'gymnasium története, 1885. Miskolc, 1885.; Szendrei János: Miskolcz város története 1000—1800. II. Miskolcz, 1904. 428—465. [3] Kilián István: Ismeretlen iskoladráma-gyűjtemény a XVII—XVIII. századból. Borsod-Miskolci Füzetek. Irodalomtörténet. Miskolc, 1967.; Kilián István: Latin nyelvű pásztorjáték a XVIII. század elejéről. Antik Tanulmányok, 1968. XV. évf. 2. 304-320.; Kilián István: A magyarországi Mik- lós-kultusz első drámatörténeti emléke. Múzeumi Kurír, 1971. Debrecen, 1971 (a) 5. 22—28.; Kilián István: Latin nyelvű komédia a XVIII. század elejéről a Borsod megyei Levéltárban. In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve. X. Miskolc, 1971. (b) 383-433. Kilián István: Latin nyelvű komédia 1720-ból a miskolci levéltárban (Voluptas a deluso adolescente delusa). In.: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XI. Miskolc 1972. 219—253.; Kilián István: Sanctus Nicolaus Episcopus. A magyarországi iskoladrámák példája. In: Déri Múzeum Évkönyve, 1973. 375—446. [4] Fridericus Saxoniae Dux: Justitia vindicans: Actio die Parasceves. Lelőhely: Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Levéltár. Minorita ház iratai: 1711—1841. [5] Kovács Bernardon: Kézirati iskoladrámák a XVIII. századból. (Az 1762-1779. között a kantai minorita iskolában előadott drámák rövid tartalmi kivonata.) In: Kézdivásárhely—Kantai róm. kath. főgymnasium értesítője az 1905/1906. tanévből. É. n. H. n. 23-45. [6\Monay Ferenc: Adatok a magyarországi és erdélyi minoriták irodalmi munkásságáról. Róma, 1953.; Bajay Amand: A miskolczi kath. gymnasium története 1729-1885. In: A miskolczi kir. kath. gymnasium értesítője az 1887—88. tanévről. Közzéteszi: Polgár György. Miskolcz, 1888. 3—14.; Bajay Amand: A miskolczi kir. kath. Gymnasium története. (Az 1896-iki milléniumi évre.) Miskolcz, 1895.; Keresztesy Sándor: Miskolcz színészetének története 1753-tól 1904-ig. Miskolcz, 1903.; Szendrei.: i. m. II. 474-475.; Kilián i. m. 1972. b. [7] A szöveg egy részét (1. actus 1-3. scena) közli: Bajay i. m. 1895. 193-196.;Szendrei: i. m. II. 475—479.; vö. nég: Monay: i. m. 135.; Kilián: i. m. 1972. b.; Keresztesy: i. m. [8] Bajay: i. m. 1895. 199.: Szendrei: i. m. II. 479. [9] Déryné így írja le miskolci szereplését: „fölül a színház teteje nem volt befedve ... Ez volt az úgynevezett csizmadiaszín . . . azelőtt a csizmadiák árulták benne csizmáikat.” Déryné naplója. Budapest, 1952. Sajtó alá rendezte Réz Pál. 146. 1815-ben még mindig a csizmadiaszín adott otthont a színháznak. A miskolci csizmadiák ebben az esztendőben kérvényt írtak a városi 22
