Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Kilián István: Színjáték Miskolcon a XVIII. század második felében
prefektushoz: „Minekutánna a Miskoltzi piatzra néző áruló színünknek fele része a Pesthi nemzeti Játtzó társaság számára rendeltetett volna és mi azon helynek csupán fele részében szorulni kénteleníttetünk . . . oly alázatos kéréssel fordulunk . . . hogy számunkra más alkalmas hely mulattasson ki. . .” Leszih Andor: A miskolczi csizmadiák a színészek ellen 1815-ben. In: Emlékalbum a Miskolczon 1823-ban megnyílt első magyarországi kőszínház 100. éves jubileumára. Szerk.:Keresztesy Sándor. Miskolc, 1923. 142-143. [10] Benkö Sámuel: Miskolc történeti-orvosi helyrajza 1782. Sajtó alá rendezte és a tanulmányt írta: Szabadfalvi József. Miskolc, 1976. Latin eredetiből fordította: M. Kiss Júlia. A mű eredeti címe: Topographia oppidi Miskoltz historico-medica, Auctore Samuele Benkő... Cassoviae, 1782.; Bajay: i. m. 1888.; Bajay: i. m. 1895.; Szendrei: i. m. II. 465-474., Zsupán László-Bándi Géza: Iskolánk története. In: A 400 éves miskolci Földes Ferenc Gimnázium emlékkönyve, 1560—1960. Miskolc, 1960. 15-50. [I}] Az adat Benkőtői származik: i. m. 22.; Bajay: i. m. 1895. még ennyi katolikus hívőről sem tud. Szerinte mindössze húsz katolikus élt Miskolcon. [12] A Historia Domus írója így emlékezik meg az iskola alapításáról: „Pariter scholae adimpliandum et ornandum, tum numerum Catholicorum, tum cultum Divinum, ad initium statim nostri ingressus eriguntur, ad quas 50 et ultra Juvenes cum magno Catholicorum sotatio et fructu quotannis conveniunt. Quia vero pauperum studiosorum maior est numerus, nec inter Haereticos victitare possent, Patres hujus Residentiae ex pura licet Eleemosyna (!) ß aut 6 pauperes Studiosos semper alere consveverunt”. Bajay: i. m. 1896. 8. [13] Juhász Máté 1826-ban született Jászapátin, 1744-től 1749-ig Miskolcon tanított, 1760-ban Nagybányán volt házfőnök, azután Nagypeleskén volt udvari pap. Itt halt meg 1776. február 28-án. Vö.: Bajay: i. m. 1888.; Bajay: i. m. 1895.207., Monay L m. 46.; Alszeghy Zsolt: Magyar drámai emlékek a középkortól Bessenyeiig. Budapest, 1914. 261-29,2.;Magyar Irodalmi Lexikon, /-///. Budapest, 1963-1965. I. 562.; Bayer József: A magyar drámairodalom története a legrégibb nyomokon 1867-ig. I—II. Budapest, 1897. I. 17—19. Juhász Máté könyvének címe: Szép ajtatos Külömb-külömb-fele Magyar Versek, mellyeket más több szerzetes foglalatossági között egykor és máskor írogatott, most pedig némely közönséges Házi Orvosságokkal együtt, Nemes és Privüe- giumos Jász-Apáti Városának istenes költségével kinyomtattatott. . . Kolozsvár, 1761. Ebben a III. rész az említett misztériumdráma. [14] Kovács Boldizsár 1766-ban és 1767-ben Miskolcon tanított, innen még ugyanebben az évben Kantába került, s ott a rhétorok és a poéták magistere volt. Karakalla-drámáját Kantában 1768. június 2-án adták elő. Bajay: i. m. 1888.; Bajay: i. m. 1895. 208.; Monay: i. m. 60. Schenauer György Komáromban született 1749-ben. 1772-ben, pappá szentelése után Miskolcra helyezték, innen került Kézdivásárhelyre, majd Lőcsére igazgatónak. Később lelkész lett, s ebben a funkcióban halt meg Dettán, 1808. január 11-én. Munkája kéziratban: Keserves játék, melyben Theodosius Zelotypus kegyetlensége és Fiavilla jegyessének ártatlansága leábrázoltatik. Kantában adták elő 1774. augusztus 2-án. Bajay: L m. 1888.; Bajay: i. m. 1895. 208.;Monay: i. m. 105.;Priznek Rókus a Sopron megyei Nyéken született 1753-ban. 1773-ban lépett a rendbe. Még felszentelése előtt tanított a miskolci iskolában 1776-ban. Innen került ugyancsak tanárnak Kézdivásárhelyre, majd Nagybányára. 1801-ben házfőnöknek visszakerült Miskolcra. Szilágysomlyón halt meg 1818- ban.,Munkája kéziratban: De Nerone Caesare: De regibus Sedecia et Nabuchodonosor. KovácsB.: i. m.; Bajay: i. m. 19,9,9,.;Bajay: i. m. 1895. 208.;Monay: i. m. 98. [15 ] Borbás Ignác 1730-1803. 1750-ben tanított Miskolcon. Munkája: A’halandó telly es emberi nemzetnek fényes Tüköré . .. (Eger, 1771.); Kovács Péter: (1729—1792). Miskolcon 1756-ban tanított. Munkái: Szeretetnek kötell (Eger, 1762.) Nagy Kathekismus... Vác, 1783. BoskovitsPéter (1734-1786). Miskolcon az 1760/61 és az 1761/1762-es esztendőben tanított. Rómában Her- vássy Panduro munkatársa volt. Boskovits írta meg a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, fejlődéséről szóló tanulmányt Hervássy Panduro 21 kötetes munkájában. Vaticano Latino no. 9801, föl. 412. r. Knáisz Mihály (1735—1824). 1763-tól 1765-ig tanított Miskolcon. Munkái: Chronologo-Provinciale Ordinis FF. Minorum .. . Posonii 1803, Instructio practica de fldeli ad- ministratione Sacramenti Poenitentiae .. . Posonii 1807. Bévezetés a romai katholika Anya-Szent- Egyházzal némely fontosabb tanítási tzikkelyeinek megoldására. Kassa, é. n. Pál Lajos: (1742— 1798). 1769-ben és 1770-ben tanított Miskolcon. Munkája: Assertiones ex universa Theologia Dogmatico-Polemica selectae. . . 1781. Agriae. Somogyi Elek: (1742-1805) 1775-ben tanított Miskolcon. Munkái: 1. Idvességes mulatság, Pest 1792; 2. Patientia, Barát táncz . . . (Versek) Pest, 1793; 3. Mennyei Társalkodás.. . Pest, 1794. Világi Mátyás (1752-1838). Miskolcon 1777-ben és 1778-ban tanított. Munkája: Assertiones ex ineffabili Incarnationis Misterio . . . Eger, 1803. Dudásy Antal (1753-1798) 1780-ban és 1781-ben tanított Miskolcon. Állítólag megjelent munkája: Fizikának Fundamentumi. Tóth Kamill (1750—1810). Miskolcon 1782-ben tanított. „Aradi tartózkodása alatt Peretsenyi Nagy László írói köréhez tartozott. Ez időben több jól sikerült epigrammát írt.’ Monay: i. m. 10—11, 57, 88, 107, 123, 25, 120. [16] A tanulók létszáma az alábbiak szerint alakul: 1744:45; 1745 AQ; 1747:127; 1748:129; 1749:126; 7750:116; 7 757:147; 7752:148; 7755:142; 7754:132; 1755:141; 1756:133; 7757:179;7755:143; 7759:162; 7 760:166; 7 767:138; 7 762:157; 7 765:183; 7764:133; 7 765:167; 766:165; 7767:202; 1768:168; 7 769:182; 7 7 70:149; 7 777:129; 7 772:133; 7 775:111. A további évek adatai, amelyek 23
