Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Újlaki Péter: Adalékok az 1945-ös nemzetgyűlési választások történetéhez Borsod, Abaúj, Zemplén megyékben
Érdekességként említjük meg, hogy a sátoraljaújhelyi járásban levő Rudabányácska községben leadott valamennyi szavazatot (419) érvénytelennek találták, ami az egész országban egyedülálló eset volt. A választókerület legkisebb és egyben legelmaradottabb közigazgatási egységét Abaúj megye képezte. Elmaradottságát, eldugottságát a gyáripar szinte teljes hiánya és településviszonyai is jelzik, miszerint a megye kb. 90 ezer főnyi lakosa 125 községben lakott, azaz a községek lakóinak átlagos száma 720 volt (az átlagos családnagyságot tekintve mintegy 170 család). Az egyes községek egymástól és a külvilágtól való elzártsága, nagyfokú elmaradottsága — értve ezen a gazdasági és társadalmi elmaradottságot, a politikai tájékozatlanságot és iskolázatlanságot — kölcsönösen kiegészítették egymást. Ezek egyben kitűnő táptalajul szolgáltak az őket kihasználó és felhasználó FKgP-nak, illetve a párt helyi képviselőinek, a papoknak, tanítóknak, nagygazdáknak, akik egyúttal általában a községek hangadói is voltak. Az általuk befolyásolt választók azután eleve eldöntötték a választást. A megyében 50 810 főt vettek fel a választói névjegyzékbe, akiknek 93,9%-a (47 746 fő) élt szavazati jogával. A leadott szavazatok közül 47 441 volt érvényes,84 amelyek az alábbi módon oszlottak meg a pártok között:8 5 férfi % női % összesen % NPP 886 4,4 1035 3,8 1921 4,05 PDP 210 1,1 253 0,9 463 0,97 MKP 2156 10,8 2003 7,3 4159 8,77 FKgP 14591 73,3 22053 80,1 36644 77,24 SZDP 2079 10,4 2175 7,9 4254 8,97 összesen 19922 100 27519 100 47441 100 A FKgP ezzel az eredményével országos viszonylatban is itt aratta a legnagyobb sikert, mert még a közismerten ugyancsak elmaradott Somogy, Zala és Vas megyében sem ért el 76%-nál jobbat. Különösen szembeötlő, hogy a női szavazatok 4/5-e a FKgP-ra esett. A női szavazóknak a FKgP felé történt aránytalan eltolódását mutatja, ha az 1 000 férfi szavazóra átlagosan jutó 1381 női szavazat tényleges megoszlását vizsgáljuk. Ebben az esetben azt tapasztaljuk, hogy az egyes pártoknál a valós arány az NPP esetében 1169, a PDP-ében 1205, azMKP-éban 941, a FKgP-éban 1511, az SZDP-ében 1046, tehát egyedül a FKgP nyert, a legtöbbet pedig itt is az MKP vesztett. A két munkáspárt a megyében nem rendelkezett széles bázissal. Ez az ipar hiányával és a munkásság elenyésző számával, a pártok szervezettségének alacsony fokával magyarázható. A munkáspártok tisztában voltak nehéz helyzetükkel és igyekeztek egymást támogatni, nem tevékenykedtek egymás ellenére. Mindez azonban keveset segített, mert a kisgazdapárti befolyás hatására a megyében igen sok helyen mind az MKP, mind az SZDP tagjai közül számosán a FKgP-ra adták szavazatukat.86 A munkáspártokhoz hasonlóan az NPP sem tudott gyökeret verni a megyében. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a párt szervezetlensége miatt még annyira sem tudott eljutni potenciális választóihoz, mint a munkáspártok, mert a helyben levő kisgazdapárti agitáció megelőzte. Pedig a megyében igen nagy számban éltek szegény- és kisparasztok (a lakosság 50—55%-a 1-10 holdas volt) valamint volt gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások (a lakosság 25—30%-a), akiknek — elvileg — a munkáspártokhoz vagy az NPP-hez kellett volna közelebb állniok. 15* 227
