Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)

Újlaki Péter: Adalékok az 1945-ös nemzetgyűlési választások történetéhez Borsod, Abaúj, Zemplén megyékben

A baloldali pártok gyengeségét jelzik a járási eredmények is:8 7

Szikszói járás % (22 község)

Bódvaszilasi járás % (20 község)

Gönci

járás

(26 község)

%

Abaújsz.-i járás % (23 község)

Encsi

járás % (34 község)

NPP

447

3,8

44

0,8

379

3,9

406

4,4

645

6

PDP

106

0,9

41

0,7

105

1,1

138

1,5

73

0,7

MKP

1065

9

384

6,9

829

8,6

1053

11,3

828

7,7

FKgP

8790

74,1

4752

84,8

7632

76,8

6820

73,5

8650

79,9

SZDP

1449

12,2

380

6,8

950

9,6

863

9,3

612

5,7

Ossz.

11857

100

5601

100

9895

100

9280

100

10808

100

Az FKgP a társadalom minden osztályától és rétegétől kapott szavazatokat. Viszonylag a legkevesebben a munkások, kisiparosok közül szavaztak rá. A párt nagy fölényét mutatja, hogy néhány községet kivéve mindenütt abszolút többséget kapott, sőt 39 községben — tehát csaknem a községek 1/3-ában — 90% fölött volt a részesedése. Az egyes járásokat tekintve a szikszóiban Abaújlak és Nyésta (99% és 98,4%), a bódva- szilasiban Tornabarakony és Szögliget (96,6% és 95%), a gönciben Kisbózsva és Filkeháza (97,8% és 97,7%), az abaújszántóiban SimaésBaskó (100% és 97,8%), az encsiben pedig Kány és Pamlény (99,3% és 98,3%) voltak a listavezetői.

Az MKP szavazatait a munkások és bányászok valamint a volt mezőgazdasági munkások adták. Ezt elsősorban az abaújszántói járás eredménye bizonyítja, ugyanis itt volt a megyében a legmagasabb az iparban foglalkoztatottak száma (a lakosság 15%-a) és jelentős hányadban éltek a járásban volt mezőgazdasági munkások is (több mint 10%). Helyileg is ebben a járásban érte el a párt a legjobb eredményeit, Abaújalpáron és Felsődobszán 49,2 ill. 39,4%-os részesedéssel, míg a másik négy járásban Alsóvadász 17,7%-a (szikszói járás), Szinpetri 15,7%-a (bódvaszilasi járás), Nagyhuta 25,3%-a (gönci járás) és Szalaszend 18,5-a (encsi járás) voltak a legmagasabb részesedések.

Az SZDP is azokban a járásokban kapott megyei átlagánál több szavazatot, amelyekben az ipar részesedése magasabb volt a megyei átlagnál, azaz a szikszói, gönci és abaújszántói járásokban. Ebből nyilvánvaló, hogy szavazóinak nagyobbik hányada munkás, kisebbik hányada kisiparos és kiskereskedő volt, míg a paraszti szavazók száma elenyésző. A párt a szikszói járásban Ongán és Herrnádszentandráson (39,1% és 35,1%), a gönci járásban Kishután és Vilmányban (34% és 27%), az abaújszántói járásban Nagykinizsen (23,1%), a bódvaszilasi járásban Szinpetriben (22%) és az encsi járásban pedig Fügödön (17,9%) szerezte a legtöbb szavazatot.

Az NPP egyedül az encsi járásban ért el megfelelő eredményt. Tömegbázisának csekély voltát a bódvaszilasi járás jelzi leginkább, annak ellenére, hogy éppen ebben a járásban volt a legmagasabb a paraszti lakosság száma (83%). Az NPP szavazatai szinte kivétel nélkül a szegényparasztoktól származtak. A párt legerősebb községei az encsi járásban Gagybátor és Devecser (46 ill. 24%), a gönciben Nyíri (30,5%), az abaújszántóiban Hernádkércs és Hernádbüd (28,3 ill. 27%), a szikszóiban Rásonysápberencs (17,7%) voltak.88

A választási eredmények alapján a választókerületben 25 mandátum talált gazdára. Közülük az NPP egy (Darvas József), az MKP 5 (Nógrádi Sándor, Fekete Mihály, Leniczky Gyula, Urbancsok Mihály és Fülöp József), az FKgP 15 (özv. Bajcsy-Zsilinszky Endréné,88 Vásáry József, Rácz Gábor, Pártay Tivadar, Acsay László, Cziáky Endre, G.

228