Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)

Újlaki Péter: Adalékok az 1945-ös nemzetgyűlési választások történetéhez Borsod, Abaúj, Zemplén megyékben

nevezetesen a nagyfokú elmaradottság, amely jó táptalajul szolgált a későbbiek folyamán az ellenséges propagandának. Ugyanis a választási harcban a kisgazdapárti agitáció — különösen Abaúj és Zemplén megyében, valamint a putnoki járásban — sikeresen hatott az elmaradott, politikailag tájékozatlan tömegekre azzal, hogy az MKP kolhozrendszert akar és a nemrég kiosztott földeket vissza fogja venni. Ez a suttogó propaganda azután sok szavazatába került a munkáspártoknak, elsősorban az MKP-nek.

A demokratikus átalakulás mértékére és irányára igen komoly hatást gyakorolt az ipar, illetőleg az ipari munkásság és a bányászok jelenléte és súlya. Ez főleg Miskolcra és a borsodi medencére érvényes, amely területen már a felszabadulás előtt is fejlett ipar alakult ki, öntudatos, szervezett proletariátussal. Ugyanakkor — bár ennek a proletariátusnak a hatása kétségkívül érződött 1945 folyamán megyeszerte — a kifejezetten mezőgazdasági jellegű déli járásokban, valamint a másik két megyében az ipar és az ipari munkásság aránya és szervezettsége elenyésző volt. Az ipari létesítmények koncentráltságát jól mutatja az, hogy a 75 jelentősebb üzem és bányatelep közül mindössze 12 volt Zemplénben és 3 Abaújban, a legfontosabb 17 közül pedig Zemplénben négy, Abaújban egy. Még rosszabb az arány, ha az előbb említett 75 ipari létesítmény közül kiemeljük a nehézipari üzemeket, ugyanis a 47 nehézipari üzem közül hat települt Zemplénbe és kettő Abaújba.

Az ipari munkásság számaránya — főleg szervezettsége —, valamint a társadalom más osztályaira és rétegeire gyakorolt hatása igen jól nyomon követhető a választások eredményében: Borsod megyében, ahol a munkások és bányászok száma a lakosság 28,6%-át tette ki, a munkáspártok megkapták a szavazatok 45,2%-át; Zemplén megyében az iparban foglalkoztatottak számaránya 16,6% volt, a munkáspártok részesedése pedig 25,9%; Abaújban viszont csak a lakosság 10,7%-a foglalkozott iparral és a két munkáspárt is csak 17,7%-ot kapott.

Ugyancsak több kérdésre választ ad a választások eredményének megértéséhez, ha megvizsgáljuk a lakosság foglalkoztatottság szerinti megoszlását:

Miskolc

Borsod

az egész megye együtt

Zemplén

Abaúj

földművelő

4%

56,9%

46,5%

61,2%

74,9%

bányász, munkás

36,3%

26,7%

28,6%

16,6%

10,7%

kereskedelem

12,4%

2,6%

44,5%

4,8%

2,7%

közlekedés

7,9%

3,6%

4,5%

3,5%

1,5%

közszolgálat

10,5%

2,6%

4,3%

4,2%

2,8%

katona

4,1%

0,4%

1,1%

0,7%

—

napszámos

2,9%

1,3%

1,3%

1,5%

0,5%

nyugdíjas, tőkés

12,8%

3,5%

5,4%

3,8%

1,6%

házicseléd

4,6%

1,3%

1,9%

1,9%

3,4%

foglalkozás nélk.

1,4%

0,2%

0,4%

—

egyéb

3,1%

0,9%

1,5%

1,8%

1,9%

összesen:

100%

100%

100%

100%

100%

A táblázat alapján érdemes külön-külön szemügyre venni a három megyét.

Borsod megyében az FKgP 48,2%-os választási eredményéből arra lehet következtetni, hogy ebből a párt 35%-ot a mezőgazdaságból élőktől, 7,5%-ot burzsoáziától, valamint az őket kiszolgálóktól, 5%-ot a közszolgálati alkalmazottaktól és más középrétegektől kapott, míg a többi szavazat eredete megoszlott. Az MKP 23%-ából nagyrészt a munkások és bányászok (kb. 13—14%) valamint a mezőgazdasági munkások, törpe- és kisbirtokosok (5—6%) részesedtek. A többi szavazatán az értelmiség, a közalkalmazottak, a kisiparosok stb. osztoztak. Ugyanez mondható el az SZDP-ről is, amelynek szavazatait főleg az ipari

201