Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Újlaki Péter: Adalékok az 1945-ös nemzetgyűlési választások történetéhez Borsod, Abaúj, Zemplén megyékben
- írja „Az 1945-ös parlamenti választások Borsod megyében” c. tanulmányában (Borsodi Szemle 1968. 3. sz., 39. o.). Ezek az adatok azonban a Faragó-féle statisztika ismeretében — legalábbis — az SZDP vonatkozásában nem valósak, nevezett forrás szerint ugyanis az SZDP-nek Borsodban (Miskolccal együtt) 35 573, Zemplénben 8 083 és Abaújban 3 495 tagja volt. A pártok megszerveződésével egyidejűleg, sőt sok esetben már azt megelőzően is megalakultak az öntevékeny népi szervek, így a nemzeti bizottságok és az üzemi bizottságok. Az előbbiekben a vezetés — főleg a pártszervezetek megalakulása után — koalíciós jellegű volt, az utóbbiakban viszont kommunista és szociáldemokrata vezetés érvényesült. A bizottságok az élet minden területén igyekeztek a helyzetet normalizálni. A nemzeti bizottságok intézték a közigazgatást mindaddig, amíg megalakultak a közigazgatásT szervek; a közellátás biztosítását stb. Az üzemi bizottságok — de nem egy helyen a munkások önállóan is — megindították a gyárakban a termelést. Az új élet megindulásának és a demokratikus átalakulásnak az egyik mérföldkövét a földreform jelentette. Ennek során az országban 5,6 millió kh lett igénybe véve (az ország földbirtok-állományának 35,6%-a), amelynek mintegy 60%-a került az igényjogosultak birtokába. Az átlagosan kiosztott föld 5,23 kh volt. Ezekkel az adatokkal összevetve a mi általunk vizsgált területek adatait, a következőket láthatjuk: a földreform hatálya alá került 409 534 kh — Borsod—Gömör megyében 190 370, Zemplénben 125 920, Abaúj—Tornában 93 244 hold — (az összes föld 34,5%-a), amelyeknek mindössze 42,7%-a lett kiosztva (Borsodban 75 791, Zemplénben 65 971, Abaújban 33 358 hold, összesen 175 120 kh). Ennek következtében az átlagosan kiosztott földek nagysága is jóval alatta maradt az országos átlagnak — Borsodban 4,04, Zemplénben 4,21, Abaújban pedig csak 2,96 kh, ami az egész földterületet tekintve 3,83 holdas átlag. A kiosztott földek nagysága miatt nem sikerült maradéktalanul kielégíteni a jogosnak ítélt igényeket. Az elfogadott igénylők száma ugyanis mintegy 55 ezer volt (a földműves családok száma kb. 89 000), ezzel szemben földet alig több mint 45,5 ezer igénylő kapott. A juttatásban részesültek réteges megoszlása:7 Borsod Zemplén Abaúj összesen gazdasági cselédek 2292 2809 1447 6548 mezőgazdasági munkások 8023 6349 7161 21533 törpebirtokosok 7285 5242 1820 14347 kisbirtokosok 623 501 395 1519 mezőgazdasági iparosok 487 726 329 1542 okleveles gazdák 21 23 18 62 erdészeti alkalmazottak 25 20 77 122 összesen 18756 15670 11247 45673 A táblázatból kiderül, hogy az országos gyakorlatnak megfelelően Borsodban is a volt cselédek, mezőgazdasági munkások és a törpebirtokosok részesültek döntő többségben a kiosztott földekből, mégpedig az országos átlagnál nagyobb mértékben. Ezt azonban lerontotta a kiosztott földek nagysága, különösen ha figyelembe vesszük az átlagos családnagyságot, amely ebben az időben Borsodban 3,75, Zemplénben 4,28, Abaújban 4,26 volt, szemben a 4,04-es országos átlaggal. A földreform jelentőségét a megyében ezenkívül még más tényezők is csökkentették, amelyek közül meg kell említeni — mint objektív okokat — a földhöz juttatottak igaerő hiányát, a mezőgazdasági gépek hiányát és igen sok területen a földek minőségét. Az objektív okok mellett szubjektív tényezők is szerepet játszottak, 200
