Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Újlaki Péter: Adalékok az 1945-ös nemzetgyűlési választások történetéhez Borsod, Abaúj, Zemplén megyékben
ADALÉKOK AZ 1945-ÖS NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK TÖRTÉNETÉHEZ BORSOD, ABAÚJ, ZEMPLÉN MEGYÉKBEN* ÚJLAKI PÉTER Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1944 november-decemberében szabadult fel. A felszabadító harcokban a 2. és részben a 4. Ukrán Front csapatai vettek részt, amelyek ezeket a küzdelmeket három szakaszban vívták meg. Az első szakaszban (november 6—11) felszabadultak a megye déli területei, a másodikban (november 12 — december 3) a középső részek és Miskolc, végül a harmadik során (december 4—24) a keleti területek. A csaknem két hónapig tartó harcok következtében a megye komoly károsodásokat szenvedett minden vonatkozásban. A lakosság lélekszáma megcsappant, mert sokan életüket vesztették, sokan elmentek és igen sokat elhurcoltak vagy eltűntek. A pontos adatok megállapítása azonban szinte lehetetlen, mert a források egymásnak ellentmondó számokat közölnek.1 Ugyancsak nagy veszteségek érték a megyét a lakóházak2 és az ipari létesítmények3 vonatkozásában is. A károsodások mértékén nem is lehet csodálkozni, hiszen Miskolcon kívül 45 községet ért légitámadás és a földi harcok pedig 225 községet érintettek4 a megyében levő 393 község közül. Ebből a nagyon nehéz helyzetből kellett tehát kiutat találni, kellett megindítani az új életet. Mint mindenütt a felszabadult országrészekben, Borsod megyében is elsőként az MKP állt talpra, kezdte meg a szervezést. Miskolcon ezt megkönnyítette a MÓKÁN Komité működése, mivel az MKP lényegében ebből szerveződött. Megalakulása december 14-én (más adatok szerint december 16-án) történt. A miskolci szervezet gyors fejlődésnek indult, amit mutat, hogy a pártszervezést már január elején ki tudta terjeszteni a megyékre. A szervező munka sikerét jelzi, hogy 1945 májusára a pártnak a három megye területén több mint 22 ezer tagja volt.5 Természetesen — különösen az első időkben — a párt soraiba bekerültek nemkívánatos elemek, így nyilasok is, akiktől meg kellett tisztítani a szervezeteket. Ezek között azonban a nyilasok szociális demagógiájától megtévesztett „kisnyilasok” voltak döntő többségben, akik nem politikai alapállásukból következően lettek a nyilaspárt tagjai. Ezt bizonyítja az, hogy pl. Ózdon mintegy 1 000 embert zártak ki emiatt a pártból, akiknek valódi hovatartozását azután az 1945-ös választások fényesen igazolták. A többi párt közül másodikként általában a Szociáldemokrata Párt alakult meg, Miskolcon január 3-án, Szikszón január 29-én, majd a Független Kisgazdapárt, Miskolcon január 11-én, Szikszón pedig február 4-én. A Nemzeti Parasztpárt szervezése csak később kezdődött meg és akkor is főleg a déli járásokra korlátozódott. Az SZDP létszáma 1945 májusában 16 ezer, az FKgP létszáma pedig 40 ezer körül volt.6 A négy legnagyobb párt Borsod megyei létszámáról (Abaúj és Zemplén valamint Miskolc városa nélkül) Rátki András közöl adatokat a választások idejéből. Szerinte az MKP-nak 23 533, az SZDP-nek 10 736, az FKgP-nek 43 598, az NPP-nek 4 454 tagja volt * A tanulmány megírásánál az akkor még három megye korabeli határait vettük figyelembe és általában külön-külön tárgyaljuk az egyes megyéket. Rátki András: Az 1945-ös parlamenti választások Borsod megyében (Borsodi Szemle 1968. 3. szám) c. cikke csak a korabeli Borsod megyével foglalkozik. 199
