Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)

Kovács Ernő: Szentsimon község gazdasági-társadalmi viszonyainak fejlődése 1920-1950 között

ban tovább folyt, és 1945. szeptember 10-én a járási Rendőrkapitányság a körjegyzőt rendőri felügyelet alá helyezi, miután az alispán hatálytalanította az internálási határozatot. Az alispán rövidesen levelében kéri a megyei Rendőrkapitányságot, hogy szüntesse meg Zombory körjegyző rendőri felügyeletét. Ugyancsak fellebbezést adott be Zombory is, amelyet a főkapitányság elutasított a népbíróság döntéséig.

Az MKP és SZDP titkárai Hangonyból 3 tagú küldöttséggel felkeresték az alispánt azzal a kéréssel, hogy .helyezze át a körjegyzőt más községbe, mert a lakosság nyugtalansága csak így oldódna meg. Ezt közli az alispán 1945. nov. 13-i levelében a járási főjegyzővel, és soronkívüli vizsgálatot rendel el az ügyben. A vizsgálathoz a járási főjegyző meghívta Mauks Miklóst, az SZDP járási titkárát, a járási NB elnökét, valamint Leniczki Gyula nemzetgyűlési képviselőt, a MKP járási titkárát, a rendőrség pol-i osztályának vezetőjét. A vizsgálatról a járási főjegyző az alábbiakat tartalmazó jelentést készítette: „Úgy én, mint a pártok képviselői is megállapítottuk, hogy inkább politikai, pártbeli differenciából származnak a vádak, és azok fegyelmi indításához nem nyújtanak alapot. .. A pártok fent megjelölt vezetői is arra az álláspontra helyezkedtek, hogy békés megoldást kell keresni.”.

Ezzel egy időre a Zombory-ügy lezárult. 1948. január 5-én azonban az alispán újabb fegyelmi eljárást rendelt el Zombory körjegyző ellen. E határozat szerint állásából felfüggesztette, fizetése 1/3-ának meghagyásával. A fegyelmi eljárás elrendelése a miskolci Népügyészség vádirata alapján történt. Ok: 1944. június hóban a fasisztáknak adatokat szolgáltatott ki. A tárgyalás kimenetele nem ismeretes, de következménye igen. Az alispán 1949. dec. 2-án hivatalvesztéssel sújtotta Zombory Jenő köijegyzőt, aki Borsod megye Közigazgatási Bizottsága Fegyelmi Választmányához fellebbezett. Fegyelmi Választmány elutasította a fellebbezést és jóváhagyta az alispán határozatát. 1950. január

25-én és 1950. július 5-én a Belügyminisztérium Fegyelmi Bizottsága III. fokon is elutasította a fellebbezést. Erről már a Megyei Tanács VB-a értesíti Zombory Jenőt. Miközben a Zombory ügy öt éven keresztül váltakozó eredménnyel zajlott, időnként nagy volt a nyugtalanság a községben. Különösen a kezdeti időszakban vert nagy hullámokat. Később azonban lecsendesedett, és amikorra a végleges döntés megszületett, már jelentősebb feltűnést nem is okozott, mert akkor már a politikai élet sodrása más irányba terelte a figyelmet. A lakosság minden rétege megnyugvással fogadta az ügy lezárását.

Az új közigazgatási rendszer 1950-ben a tanácsok rendszerének bevezetésével, az 1950. október 22-én megtartott tanácsválasztások után alakult ki. A tanácstagság összetétele lényegében a megváltozott hatalmi viszonyokat tükrözte. A hatalmat gyakorló munkásosztály és a szövetséges parasztság súlyának megfelelő képviselethez jutott, és egy értelmiségi, valamint néhány alkalmazott kivételével, a 31 fős tanácstagság közülük tevődött össze.129 A választást eredményes és lelkes politikai előkészítő munka előzte meg. A község első alakuló tanácsülése 1950. október 26-án 19 órakor kezdődött, melyen megválasztották a végrehajtó bizottságot, amelynek elnöke Ritter József, az utolsó községi bíró lett, titkára pedig Hendrik Elemér, aki jelenleg is a tanácsi apparátusban dolgozik.

Ritter József nagy politikai tapasztalattal rendelkezett és ízig-vérig a munkáshatalom harcos képviselője volt. 1910-ben született a Zala megyei Csentevölgy községben, munkáscsaládból. 1925—29-ig summásként dolgozik a különböző nagybirtokokon.

1929-ben került az ózdi gyárba dolgozni, ekkor költözik a községbe is. 1931—35-ig munkanélküli, majd a háborús gazdasági fellendülés következtében újból az ózdi gyárban kap munkát. A tanácsok megalakulása előtt a gyár személyzeti osztályán dolgozik. 1945-től tagja a MKP-nak. 1946—48-ig a szentsimoni MKP-szervezet titkára. 1948-tól a községi Nemzeti Bizottság elnöke, annak megszűnéséig, majd községi bíró. Ilyen előzmények után lett a megalakuló községi tanács elnöke.130

167