Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Kovács Ernő: Szentsimon község gazdasági-társadalmi viszonyainak fejlődése 1920-1950 között
A községi tanács megalakulása olyan szempontból is jelentős változás a község életében, hogy a körjegyzőség megszűnésével önálló közigazgatási hatáskört kapott, amely a község társadalmi-politikai életében igen jelentős fejlődés megindítója lett. A művelődési viszonyok változásai A közoktatásban jelentős fejlődés indult meg a felszabadulást követő években. Pozitív irányban fejlődött az iskolai végzettség, de javult az írni-olvasni tudók számaránya is. Ehhez az 1941. és 1949. évi népszámlálás adatait használom fel. Iskolai végzettség:131 1941 1949 növ. % csökk. % Főiskola: 3 1 _ 66 Középiskola 2 6 300 — Ált. iskola 8. o. 5 28 560 — Elemi iskola 6. o. 573 683 118 ___ Elemi iskola 4. o. 117 61 — 52 Ha a két időpont adatait vizsgáljuk, mindjárt szembetűnő a fejlődés. A középiskolát végzettek száma ugrásszerűen megnövekedett. Ugyanígy az általános iskolát végzetteké is. Ez összefügg azzal is, hogy az 1949-es népszámlálás időpontjában végeztek az első nyolc- osztályos általános iskola tanulói. Jelentősen megnövekedett a felszabadulást követő években az elemi iskola 6. osztályát elvégzettek száma. Javuló tendenciát mutatott az analfabéták aránya is a két időszak között: 1941 1949 Lakosság száma: 922 fő 1054 fő ír—olvas: 807 fő 880 fő Analfabéta:- a lakosság %-ban 7,1% 5,9% — írni-olvasni tudók %-ában 8,6% 7,1% Az analfabéták kétféle százalékos aránya ugyanarról a tendenciáról tesz tanúbizonyságot. Az összlakossághoz viszonyítva 1,2%-os a csökkenés, de bizonyos mértékig pontatlan, mert tartalmazza az elsőosztályos és az alatti korosztályok adatait is. Az írni-olvasni tudók százalékában kifejezett érték már ezt a torzítást kiszűrte, így az 1,5%-os csökkenése az analfabétáknak pontosabb, reálisabb képet mutat. A fenti adatok viszont azt is mutatják, hogy sok még a tennivaló az analfabétizmus felszámolása érdekében. Ezt felmérve már az 1949—50. tanévben mozgalom indult. Ebben a tanévben szerveztek először írás—olvasás tanfolyamot, az első dolgozók iskoláját. A tanfolyamra 8 főt iskoláztak be, akik valamennyien eredményesen elvégezték azt.132 A közművelődés fejlődésének harmadik szakasza a felszabadulást követő időszakra tehető. Ebben az időszakban a műkedvelő színjátszás mellett a népitánc hódít egyre nagyobb tért. Kezdetben az Olvasókör épületében folyt a munka. Később azonban a Grósz Miksa féle épületben alakították ki a máig is használt kultúrotthont. Az épület magtárát alakították át erre a célra. Jobb és nagyobb is volt, mint a korábban ilyen célra használt olvasókör. Bár ez a kultúrotthon a 40-es évek végétől funk168
