Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Helynevek

voltak, az összes lélekszáma mely három felekezetből álló fel megy 215 lélekre, a nagyobb felekezetű rész Római C. utána a Görög C. és Helvét vallásu felekezetüek, megjegyzendő azonban, hogy egy felekezetnek sem temploma nem lévén, a Római és Görög egyesültt Katolikusoknak közös - a Helvét vallásu felekezetnek magának tulajdon és külön harangja vagyon.

Nyelvre nézve - beszélnek Magyarul és tótul. A határa Debrétének Dombos és vőlgyes s közép osztályba sorolható, a Miliőknek nevei pediglen következők: Feljáró, Jakab üstök, Csipke oldal, Danosa völgy - Királykát, Kukoricza düllő, Nagy és Kis Gerendák közép, utó, Falu völgy Kert allya düllők és kenderföldek.

Mi illeti a kaszáló rétséget a nagy szárazságban haszon- vehetetlen, a nedves és zaporos esztendőkben szintén haszon- vehetetlen mert a zápor esső vagy be isszápolja vagy elviszi egészen a szénát. Debrétének folyója nem lévén a malom dolgában meg vannak akadva az lakosok, a több mértföldekre való vitel nagy költségbe és faradságba kerül.

Kelt Debrétén Május hó 28311 1864 Holló Károly Biró Vass Mihály keze x vonása

jegyző által Hites Mester József k. x vonása

XXX

PÉPES

Helynevek 98

Dédes községből Borsod megyéből

1. /* 1 2 3 4^0 Dédes esik a Sajószentpéteri járásba, s a’ völgy melyben fekszik Banfalvától - Visnyóig - Bánvölgynek is neveztetik, tulajdonkép a’ Sajótól kellene kezdeni ezen elnevezést, mert ide esik még Bánhorváth is és a’ történetileg nevezetes "Bán" birtoka volt mind az, mi Banius néven jött, s több felé oszlott.

2. /re Dédes, csak ezen egyetlen néven fordul elő,

3. /ra Istvánfynál "Dedessa" diákosan.

4. /re EJnlittetik már 1332-ben a Regestrum papaiéban.

82