Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Helynevek

mig a’ kisebb rész, a’ határban valaha dúsan termett búza keresztektől hajlandó származtatni. - Helyt foglal azon vélemény is, hogy a’ községet valaha Keresztesi András nevű egyén birta és alapította, ’s ettől vette nevét, mind ezek azonban csak úgy látszó de nem bizonyítható gyanitások. -j ^

7 kérdő pontra»

Mező Keresztes város határában előforduló topographiai nevek következők:

Kenderfőid laposa, - alant fekvő legelő tér a’ kender földek szomszédságában. Bűkkvőlgyre járó alsó és felső dülŐ: a’ nyugatra eső Bükk hegységből ide lenyúló völgytől neveztetik igy. -• Szőllckmelletti kenderfőid, a’ szőllők mellett. Felső káposztás és Felső rétek a’ határ felső részén északra; Telek - hasko part- ja - ezen dűlőnek has alakú partjától, - Hosszú dűlő, hosszúságától, - Bőgő hát Ó3 bőgő kút, az itt itattni szokott marhák bőgésétől, - Bodzás dűlő, mivel sok bodzát terem, - Pecze tava, többnyire a’ dűlőt Pecze nevű gazdák birják, - Vér ér és vér ér partja, az itt a’ Törökökkel vivott csatától, a’ vér ér partján most is talál kőedényt a’ szántó, ’s ezen darab hely földe mintha hamuval volna vegyítve, - Juh kút laposa és hát ja a’ juh nyájak itatási helyétől, - Cserje szél, az északról határos Vatta község szomszéd erdejétől vette nevét, - C3incse gyep, közös legelő tér, a’ Bükk hegységből eredő Kis és nagy Csincse folyó patakoktól, ezen tér hajdan nem tudni mi okból Moám telkének neveztetett, - Csesz árkára járó, ezen dűlő Mező Kövesd felől nyugattól keletnek a’ Tisza felé nyúló itt Csesz árkának nevezett főid hányástól vette nevét, - Kőkút laposa, egy rajta épített nagyobb szerű kő kúttól, - Bicskás fűldek rövid és keskeny bicska alak jóktól, - Temetőre járó, mivel véggel a* temetőre hord, - Gyilkos kút melléke, a3 kútnál egy meggyilkolva talált embertől, - Geleji hát, hátas fekvésű dűlő Gelej község határának szomszédságában, - Cseprégi dűlő, illyen nevű birtokosoktól, - Fűz- fás rét a’ valaha rajta termett fűz fáktól, - Csurgó,